Azzal, hogy jövő év márciusára halasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az azonnali fizetési rendszer indulását, váratlanul megtorpant a hazai lakosság és a vállalkozások elektronikus csatornák irányába terelése. A pénzügyi rendszeren kívüli hazai készpénzállomány meglehetősen magas, idén az első negyedévben a lakosság kezében mintegy 4768 milliárd forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
A kormány a ma induló nemzeti kötvényprogramtól is a készpénzállomány csökkentését várja, bízva abban, hogy az otthoni párnacihából, trezorból vagy a szinte semmilyen érdemi kamatot nem fizető látra szóló betétekből minél nagyobb összegeket lehet majd becsatornázni az állampapír-piacra. Ez a folyamat egyfelől bevonja a gazdaságba az elfekvő, passzív, forrását illetően még mindig nem patyolattiszta forintokat, másfelől hozzájárul ahhoz a folyamathoz, amellyel a pénzügyi kormányzat az államadósság finanszírozását hazai befektetők segítségével igyekszik megvalósítani.
A lakosságnál lévő készpénzállomány szépen, egyenletesen hízott az elmúlt esztendők folyamán, nyilván nem kis mértékben amiatt, hogy a jegybank már több mint három éve nem nyúlt a 0,9 százalékos iránymutató alapkamathoz. Ugyanakkor a tartósan alacsony központi iránymutató ráta dacára a folyószámlabetétek állománya is évről évre kúszott fölfelé, amelyre a bankok köztudottan minimális kamatot fizetnek. Egy-egy látra szóló konstrukciónál gyakorlatilag drágább fenntartani a számlát, mint amennyit a számlavezető pénzügyi intézmény fizet a lakossági ügyfélnek.
Az MNB becslései szerint valójában hozzávetőleg 1500 milliárd forintnyi készpénz van forgalomban, a többi más „elfekvő helyen” csücsül, egy része nyilván a banki trezorokban van. Mindezeket figyelembe véve tehát jelentős összeg van fizikálisan is a lakosság kezében, pedig a készpénzlogisztika (őrzés, nyomtatás, szállítás) nemzetgazdasági szinten évente több mint négyszázmilliárd forintba kerül.
A KSH adatsora szerint a hazai lakosságnál lévő készpénzállomány négy év alatt, 2015 első negyedéve óta az idei január–márciusi állományhoz viszonyítva 3134 milliárd forintról 4768 milliárd forintra gyarapodott, ami több mint ötvenszázalékos bővülést jelez. Ugyanezen időszak alatt a folyószámlabetéteken lévő összeg 3072 milliárdról 6465 milliárd forintra duzzadt, vagyis több mint kétszeresére nőtt a betétekben tárolt pénz mennyisége.
