Továbbra is elhanyagolható számban fordulnak elő visszaélések a hazai fizetési rendszerben, viszont változatlanul magas a bankrendszer árszabása, és a készpénz a fizetési forgalom még mindig rendkívül magas hányadát teszi ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bemutatott kutatásából.
Bartha Lajos ügyvezető igazgató a jelentés bemutatásakor elmondta, tavaly az ügyfelek összesen mintegy 1,25 milliárd elektronikus fizetési műveletet hajtottak végre. A pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a fizetési kártyás elfogadói hálózat bővülése, valamint az érintéses technológia korábbi évekhez hasonló rohamos terjedése jellemezte 2018-ban. Kedvező fejlemény, hogy 2018-ban is csak elenyésző számú visszaélés történt.
Ezen belül is komoly védettséget élveznek az ügyfelek, csak az esetek tizedében fordult elő, hogy bizonyíthatóan az ügyfél saját hibájából szenvedett kárt, a többi alkalommal a bank vagy a kártyakibocsátó viselte a visszaélés miatt felmerülő költségeket. Bármennyire is növekszik a bankkártyák népszerűsége és egyben az elfogadói hálózat, változatlanul drámai a készpénz túlsúlya a mindennapi fizetési forgalomban. Ugyan a 2015-ös kilencvenszázalékos arányhoz képest folyamatosan javul a helyzet, de tavaly is még az összes ügylet 85 százalékát készpénzzel rendezték a kiskereskedelemben.

Fotó: Bach Máté
Az azonnali fizetési rendszer csúszásáról Bartha elmondta, az MNB a piaci szereplőkkel való egyeztetés után arra jutott, hogy el kell tolni a június végi határidőt, mivel ugyan csak kevés pénzintézet maradt el a fejlesztésben, az érintett ügyfélszám magas volt, így nem lehetett volna a teljes rendszer egyszerre történő indulását megvalósítani. Jelen felállás szerint több tesztelési kör jöhet, ahol egyrészt a rendszer funkcióit és terhelhetőségét lehet kipróbálni, és remélhetőleg a piaci szerepelők is kihasználják az időt új termékek fejlesztésére a tényleges, 2020. március 2-i indulási dátumig.
Addig az MNB azt is szeretné elérni, hogy a bankok áttérjenek a csomagalapú árszabásra, mivel jelenleg az alapdíj felett az egyéb műveletekért is értékarányosan fizetnek az ügyfelek, ami eltántoríthatja őket az elektronikus fizetési megoldásoktól. Az MNB szerint Magyarországon a tranzakciós illetéktől megtisztítva is túl magasak a banki árak, ráadásul a pénzintézetek az év elején bevezetett, a húszezer forint alatti lakossági ügyleteknél való illetékmentességet sem feltétlenül érvényesítik díjszabásukban. A jegybank szerint az azonnali fizetés elterjedése és a készpénz visszaszorulása érdekében fontos, hogy legyen a banki szolgáltatásoknak egy egyszeri díjuk, azon felül pedig korlátlanul lehessen többletköltség nélkül utalni.