Facebook-pénzen kutatnak Szegeden

Százévesnél is régebbi dilemma az, hogy ha a nagyvállalatok jótékonykodnak a vagyonukból, az mennyire kompenzálja az egyébként etikátlan viselkedésüket. Theodore Roosevelt szerint például nem igazán, mégis örömteli hír az, ha egy magyar kutatócsoport támogatást nyer el a világ hatodik legnagyobb vállalatától. Szegeden a sejtbiológiai kutatásokat ötvözik a mesterséges intelligenciával, erre pedig a Chan Zuckerberg alapítvány is felfigyelt.

Az igazán értékes projektek megtalálják a piaci alapú finanszírozási lehetőségeket (képünk illusztráció) Fotó: Tyler Olson Forrás: 123RF

A világháló legnagyobb közösségi oldala, a Facebook egyfelől rendkívüli népszerű, ezt többmilliárdos felhasználótábora igazolja. Másrészt viszont mára szinte egybeforrt a neve a gondatlan adatkezelés fogalmával is az erről szóló botrányai következtében. Az 512 milliárd dollárt érő, a világranglistán ezzel a hatodik helyet elfoglaló amerikai cég pozitív megítélésén az sem segít, hogy fejlesztéseit nem feltétlenül a felhasználói, sokkal inkább a hirdetői kedvére hajtja végre. Ugyanis ha egy szolgáltatás ingyenes, akkor valójában mi magunk, a felhasználók vagyunk az árucikkek.

A facebookozók adatait, fotóit, bejegyzéseit és úgy általában a felhasználói szokásokat algoritmus elemzi, az eredményeket pedig például a hirdetési mechanizmusaiban aknázza ki a kaliforniai vállalat. Egyértelműen látszik, hogy továbbra is ezek az adatok képezik majd a Face­book működésének az egyik pillérét (a hirdetésekre kifizetett összegek pedig egy másikat), a kérdés már csak az, hogy az ingyen beszolgáltatott információin­kért mit kapunk cserébe a felhasználói élményen kívül.

Az egyik válasz az, hogy kutatásra fordítható összegeket. A Facebook mint vállalat megszületése utáni 11. évben, 2015-ben döntött úgy Mark Zuckerberg alapító és felesége, Priscilla Chan, hogy létrehoz egy alapítványt, amellyel mérsékelhetők a társadalmi egyenlőtlenségek az egészségügy, az oktatás, a tudományos kutatás és az energetika terén. A Chan Zuckerberg ­Initiative nehezebben elérhető céljai között szerepel a rák, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór gyógymódjának megtalálása, de ennél egyszerűbb, mégis szívmelengető programok is előfordulnak az alapítvány listáján. Feb­ruárban például a százezredik nélkülöző amerikai gyerek kapta meg a szemüvegét, miután az alapítvány felismerte, hogy a kicsik oktatása nemegyszer már ott megbicsaklik, hogy nem látják jól a táblát az iskolában.

Visszatérve a kutatásokra: ­Horváth Péter bioinformatikus szegedi csoportja is a Chan Zuckerberg Initiative támogatásával folytathatja a munkáját. Több, más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia a napokban. A kutatás célja az, hogy az élő szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének.

Az igazán értékes projektek megtalálják a piaci alapú finanszírozási lehetőségeket (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF

Horváth Péter, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont mikroszkópos képfeldolgozó és gépi tanulási csoportjának vezetője szerint a mesterséges intelligencia forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit. Egyre szélesebb körben elfogadott tény ugyanis, hogy a génjeinkben kódolt információk mellett a sejtek szintjén kifejeződő egyedi jellegek, a fenotípusok eltérései jól tükrözik a szervezet működésének hibáit. E dinamikus változások precíz elemzéséhez rendkívüli segítséget jelentenek a nagy érzékenységű mikroszkóprendszerek és azok összekapcsolása bonyolult informatikai feldolgozórendszerekkel. A kutatócsoport által kifejlesztett, folyamatosan tanuló intelligens szoftverek akár több milliárd sejt között is képesek felfedezni új fenotípusokat.

A mesterséges intelligencia forradalmi fejlődését jól szemlélteti egy közelmúltbeli bioinformatikai világverseny, amelyen közel négyezer csoport mérte össze tudását. A feladat egy olyan mikroszkópos képelemző szoftver fejlesztése volt, amely az algoritmus által még soha nem látott képeken is képes minden egyes sejtet megtalálni. ­Horváth Péter kutatócsoportja olyan programot készített, amelyben a mesterséges intelligencia mesterséges képeket állít elő, és ezek alapján egy másik mesterséges intelligenciát tanít meg képeken fellelhető sejtek felismerésére. A nucleAIzer szoftver alig néhány sejtet hagyott csak felfedezetlenül, és a legmagasabb pontszámot érte el. Ezt a módszert fejlesztik tovább az alapítvány által felkarolt Deep Visual Pro­teomics programban.

Az együttműködés rámutat arra, hogy az igazán értékes kutatások megtalálják a piaci alapú finanszírozást. A kutatóknak nem feltétlenül a kisebb-nagyobb állami pénzekkel kell számol­niuk, hiszen napjainkban már könnyű nemzetközi együttműködést kialakítani. A vállalatok számára nélkülözhető összegek a megfelelő szándékkal a hátterükben megtalálják azt az utat, amelyen az emberiség hasznára válhatnak ahelyett, hogy egy újabb magánrepülő árának fedezeteként szolgálnának. Kérdés persze, hogy ezek a pénzek egyébként eljutottak volna-e a kutatókhoz vagy azokhoz a gyerekekhez, akiknek a szülei egy szemüveget sem tudnak kifizetni. Ahogyan az Egyesült Államok 26. elnöke, Theodore Roosevelt fogalmazott a Rockefeller Alapítvány létrejöttekor 1909-ben: „Nincs az mennyiségű jótékonyság a hatalmas összegek elköltésében, amely kompenzálná azt a helytelen módot, ahogyan a vagyont megszerezték.”

Ötmilliárd Dollár hűtlen adatkezelésért

Hatalmas pénzbüntetésnek néz elébe a Facebook: sajtóértesülések szerint az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) pénteki döntése értelmében ötmilliárd dollárt (csaknem 1500 milliárd forintot) kell fizetnie. Az egyelőre az amerikai igaz­ságügyi minisztérium jóváhagyására váró büntetést az váltotta ki, hogy a politikai tanácsadó Cambridge Analytica hozzájuthatott 87 millió Facebook-felhasználó részletes adataihoz. A brit gyökerű cég, az FTC állítása szerint az adatok elemzésével befolyásolta az internetes politikai marketinget úgy, hogy végül sikerre vitte Donald Trump elnök választási kampányát. A bizottság vizsgálata tavaly márciusban kezdődött. A BBC információit sem az FTC, sem a Facebook nem erősítette meg.