Genetikai alapon lehetőség van olyan szarvasmarhák tenyésztésére, amelyek kevesebb metángázt bocsátanak ki, mivel a szarvasmarha génjeinek erős hatása van arra, hogy az állat gyomrában milyen a mikroorganizmusok összetétele – állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányában.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója szerint a tudósok a kutatásukban kimutatták: kiválaszthatók tenyésztésre olyan marhák, amelyek emésztőrendszerében kisebb valószínűséggel vannak metánt nagy mennyiségben termelő baktériumok.
A kérődzők metánkibocsátásának csökkentése jelentősen hozzájárulna a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Az állatok ezen üvegházhatású gáz jelentős előállítói, az emberi tevékenységből eredő metánkibocsátás 37 százalékáért felelősek. Egyetlen szarvasmarha átlag 70–120 kilogramm metánt bocsát ki évente, és világszerte manapság mintegy 1,5 milliárd szarvasmarhát tenyésztenek. A kutatók ezer szarvasmarha váladékmintáinak mikrobiomját (mikrobák összessége, interakciója) elemezték.
A tanulmányba csak tejelő szarvasmarhákat vontak be, de az emésztőrendszerben lévő mikrobák típusának öröklődése a hízómarha esetében is hasonló. A tudóscsoport kiemelte: az már régóta tudható, hogy a táplálkozással csökkenthető a metángáz termelődése, ám a genetikával hatékonyabb ennek a célnak a megvalósítása. Az ilyen állatok tejének minőségét és egyéb tényezőket még vizsgálni kell.
