A szakértő szerint a pályázó cégek nem érzékelik az elszámolási anomáliák hatását.
– A nyertes pályázati projektek megvalósítását költségvetési keretből finanszírozza az állam, majd ezután számolja el Brüsszellel az onnan érkező támogatási hányadot. Ebből következik, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokra csak közvetett hatással van az, hogy visszaesett a lehívási arányunk. Így ügyfeleink sem érzékelnek csúszást – mondta lapunknak a GoodWill Consulting pályázati tanácsadó cég értékesítési igazgatója. Madarász András szerint az viszont észrevehető, hogy az újabb pályázati konstrukciók meghirdetése hosszadalmasabb időt vesz igénybe, az előző évekhez képest kevesebb társfinanszírozott pályázat érhető el. Hozzátette: az önkormányzati pályázatok – mint például a Modern városok program – tekintetében is a konkrét megvalósításokat a költségvetés finanszírozza, így a pályázók csak kisebb késéseket érzékelhetnek. Az első pályázati felhívások eredményeit már ki is hirdették, amelyek jó néhány területhez kapcsolódnak: így például útfejlesztéshez, óvoda és bölcsőde építéséhez, orvosi eszközök beszerzéséhez vagy szolgálati lakás kialakításához.
A cég tapasztalatai szerint általánosságban elmondható, hogy a vállalkozásokat főleg azok a pályázatok érdeklik, amelyekben lehetőség van eszközbeszerzésre. Éppen ezért a pár éve megjelent kapacitásbővítő pályázatok nagyon népszerűek voltak, ám emiatt a keretük hamar ki is fogyott. A vállalkozások egyre nyitottabbak az innovációra, így a kutatás-fejlesztési pályázatok is előtérbe kerültek, ahol a bérköltségek mellett a fejlesztés során felmerülő anyagköltségek is elszámolhatók. Ezenkívül igen kedveltek voltak az energiahatékonyságot elősegítő pályázatok is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!