Megelőlegezett uniós támogatások

Még mindig akadozva érkezik Brüsszelből az európai uniós támogatás, a háttérben elhúzódó számlaviták állnak. Aggodalomra nincs ok, ám mégsem jó, ha homokszem akad a forráselosztás gépezetébe, hiszen a vállalkozásoknak, településeknek minden pénz jól jön a versenyképességük növeléséhez.

Debrecenben a nagyerdei strand a Modern városok program segítségével épül Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hónapok óta csupán csordogálnak a források az Európai Unióból a magyarországi fejlesztésekre. A Pénzügyminisztérium a nagyobb tételek közé sorolja a Modern városok program fejlesztéseit, a vasúthálózat korszerűsítését, a Pest megyét érintő támogatásokat, a turizmust célzó intézkedéseket, valamint a vállalkozások beruházásai­nak ösztönzését. A szaktárca közlése szerint június végéig 710 milliárd forintot fizettek ki a magyar hatóságok az európai uniós pályázati nyerteseknek előlegek formájában, míg az EU-tól csupán 347 milliárd érkezett be a hazai számlákra.

Az európai uniós támogatások lassúsága miatt a büdzséből kellett megelőlegezni a források kifizetését a pályázóknak, ezért a májusi 176-ról júniusra 390 milliárd forintra ugrott a központi költségvetés hiánya, amely az éves előirányzat 39 százalékának felelt meg az első fél év végén, szemben az egy hónappal korábbi 17,7 százalékkal. Az Európai Bizottság adataiból kiderül: az uniós források lehívása terén a 28 tagállam közül hazánk visszaesett az év eleji 12. helyről a 17. helyre, a 32 százalékos lehívási aránnyal pedig hosszú idő után először az EU-átlagot (33 százalék) sem érjük el a Világgazdaság szerint. Mint köztudott, a 2014–2020-as uniós ciklusban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Euró­pai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a ráeső részből eddig 8,09 milliárd eurót, mintegy 2640 milliárd forintot folyósított, ezt jelenti a 32 százalékos részeredmény.

Információk szerint a háttérben az állhat, hogy néhány nagyobb vitás ügy akadályozta a magasabb összegű átutalásokat, ezért az ezekhez köthető számlákat a kormány egyelőre nem is továbbítja Brüsszelbe, noha korábban azt lehetett tudni, hogy a június végéig tartó pénzügyi év zárásához gyorsan kiküldik majd a problémamentes számlaállományt, hogy az éves zárás során a bizottság tudja folyósítani a további támogatást.

Debrecenben a nagyerdei strand a Modern városok program segítségével épül
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Mintegy 800 milliárd forintot tesz ki a Brüsszel által vitatott számlaállomány, az elszámolási vita a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között őszig várhatóan 5-10 százalékos pénzügyi büntetéssel zárulhat. A Portfólió számításai szerint így 40-80 milliárd forint között lenne a pénzbüntetés, ám a szakportál úgy véli, nem kell aggódni. Amint a magyar hatóságok kiküldik a már említett operatív programokban a rendes éves zárási anyagot, azaz a hibátlan tartalmú fejlesztési számlaállományt, a Brüsszelből érkező folyósítások is megélénkülnek.

A szakértő szerint a pályázó cégek nem érzékelik az elszámolási anomáliák hatását.

– A nyertes pályázati projektek megvalósítását költségvetési keretből finanszírozza az állam, majd ezután számolja el Brüsszellel az onnan érkező támogatási hányadot. Ebből következik, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokra csak közvetett hatással van az, hogy visszaesett a lehívási arányunk. Így ügyfeleink sem érzékelnek csúszást – mondta lapunknak a GoodWill Consulting pályázati tanácsadó cég értékesítési igazgatója. Madarász András szerint az viszont észrevehető, hogy az újabb pályázati konstrukciók meghirdetése hosszadalmasabb időt vesz igénybe, az előző évekhez képest kevesebb társfinanszírozott pályázat érhető el. Hozzátette: az önkormányzati pályázatok – mint például a Modern városok program – tekintetében is a konkrét megvalósításokat a költségvetés finanszírozza, így a pályázók csak kisebb késéseket érzékelhetnek. Az első pályázati felhívások eredményeit már ki is hirdették, amelyek jó néhány területhez kapcsolódnak: így például útfejlesztéshez, óvoda és bölcsőde építéséhez, orvosi eszközök beszerzéséhez vagy szolgálati lakás kialakításához.

A cég tapasztalatai szerint általánosságban elmondható, hogy a vállalkozásokat főleg azok a pályázatok érdeklik, amelyekben lehetőség van eszközbeszerzésre. Éppen ezért a pár éve megjelent kapacitásbővítő pályázatok nagyon népszerűek voltak, ám emiatt a keretük hamar ki is fogyott. A vállalkozások egyre nyitottabbak az innovációra, így a kutatás-fejlesztési pályázatok is előtérbe kerültek, ahol a bérköltségek mellett a fejlesztés során felmerülő anyagköltségek is elszámolhatók. Ezenkívül igen kedveltek voltak az energiahatékonyságot elősegítő pályázatok is.