Milliárdokat ér a szegedi tudomány

Új szabadalmak bejegyzését is elősegítheti az az 1,7 milliárd forintos támogatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem nyert el. Az intézet kutatócsoportjai a krónikus, idegrendszeri eredetű pszichiátriai betegségek tanulmányozását és a mesterséges intelligencia ipari hasznosításának fejlesztését is folytathatják az összeg segítségével.

A kísérleti patkány krónikus depresszióban szenved. Agyának vizsgálatával a kutatók a humán esetekre is alkalmazható megoldást keresnek Fotó: Kurucz Árpád

Népegészségügyi jelentőségű betegségeket érintő kutatásokra, az idegszövet és a gép közötti kapcsolat, valamint mesterséges intelligencia fejlesztésére, továbbá a magyar tudásvagyon újratermelésére kapott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 1,7 milliárd forintos támogatást. A három kutatási területhez kötődő négy projekthez az intézmény a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Tématerületi kiválósági programjának (TKP) részeként jut vissza nem térítendő finanszírozáshoz.

A neurokibernetikus, vagyis az agy–gép kapcsolat az egyike azoknak a kutatásoknak, amelyek világszínvonalúak Szegeden – jelentette be a támogatás bejelentése alkalmából Kónya Zoltán rektorhelyettes. Olyan krónikus, gyógyszerrel nem kezelhető idegrendszeri, pszichiátriai és érzékszervi betegségekre keresnek megoldást elektroterápiás eljárásokkal, amilyenek csak Európában több mint százmillió embert érintenek.

Az intézet vezetője hozzátette: a mesterséges intelligenciát érintő fejlesztésekkel valós problémák megoldását célozzák, amelyek a társadalom széles körében alkalmazhatók. Azon is dolgoznak, hogy megtalálják a lehetőséget a dolgok internetének (amikor emberi közbeavatkozás nélkül az interneten kommunikálnak egymással a berendezések, eszközök) orvosbiológiai hasznosítására. Emellett az érrendszer, a daganatos betegségek és a szervezet öregedéséhez kapcsolódó multidiszciplináris kutatásokat is folytatnak az egyetemen. A vissza nem térítendő támogatás segítségével szabadalmak is születhetnek a rektorhelyettes szerint.

A kísérleti patkány krónikus depresszióban szenved. Agyának vizsgálatával a kutatók a humán esetekre is alkalmazható megoldást keresnek
Fotó: Kurucz Árpád

A kutatások társadalmi hasznosságát hangsúlyozta Csóka Ildikó is, az SZTE Minőségfejlesztési és Stratégiai Főigazgatóságának főigazgatója.

– Mindig a végcél szem előtt tartásával kell végezni az alapkutatásokat, hiszen azok így vezethetnek társadalmi és gazdasági hasznosuláshoz – emelte ki, hozzátéve, hogy a kormány által nyújtott és az európai uniós támogatások éppen ebben nyújtanak segítséget. A főigazgató kiemelte: az SZTE kutatói hazai és nemzetközi pályázatokon is sikeresek, a munkájuk hátteréhez pedig indokoltak voltak azok a milliárdos nagyságrendű fejlesztések és eszközbeszerzések, amelyeket még 2017-ben indítottak. A TKP részeként 2020. június 30-án, vagyis szűk egy év múlva záruló fejlesztési időszakában pedig az SZTE a kutatási feltételrendszerét bővíti, ezáltal tovább erősítve az intézmény tudományos teljesítményét – fejtette ki Csóka Ildikó.

A kiválósági programban idén 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülete részesül összesen 14,6 milliárd forintos támogatásban – erről az NKFIH elnökhelyettese beszélt. Sebők Katalin hangsúlyozta: fontos, hogy a kiemelkedő tudás megtalálja az útját az innovációs ökoszisztémába. A szóban forgó program pedig éppen ezt a folyamatot ösztönzi.