Nem mindig jó a bankkártya

Ellentétben a korábbi tapasztalatokkal, az utóbbi szűk évtizedben meglódult – 60 ezerről mintegy 120 ezerre nőtt – a Magyarországon működő kereskedelmi kártyaelfogadó helyek, a POS-terminálok száma, ami a kártyabirtokos vásárlóknak praktikus és pénztárcakímélő megoldás. A külföldi nyaralások esetében is gyakran hallani a jó tanácsot: ahol lehetséges, fizessünk bankkártyával, mert megéri.

– Európa legtöbb országában általában lehetséges kártyával kiegyenlíteni egy-egy vásárlás, szolgáltatás ellenértékét, ám a járulékos költségeket figyelembe véve valószínűleg csak a készpénzfelvétellel szemben mondható el, hogy megéri plasztikkal fizetni – hangsúlyozta lapunk kérdésére Homa Péter, a Bankkártya.hu szakértője. Amikor a világ bármely pontján az elektronikus megoldást használjuk, többszörös átváltási veszteséggel kell számolnunk, ami az árfolyamokban jelenik meg, de külön díja nincs. A szakértő kifejtette: külföldi kártyás fizetés esetén a nemzetközi rendszer Európában euróra, míg a világ más részén amerikai dollárra váltja át a kifizetett összeget a kártyatársaság számára. Ezt követően a tranzakció tovább fut a hazai bankunkhoz, amely devizaeladási árfolyamon számolja el a tranzakciót és váltja át az összeget forintra, ha az ügyfél forintalapú számlához tartozó kártyával fizetett.

Más országban jól, de rosszul is lehet járni, ha a vásárlás után változik a forint árfolyama
Fotó: Bach Máté

Ilyenkor a kártyabirtokos számláján terhelésként megjelenik az elköltött összeg, ám amikor azt később, akár több nap után, számlázzák a számlatulajdonos felé, már változhat is a tranzakció értéke az árfolyamok folyamatos alakulása miatt. Ha a POS-terminál felajánlja, Európában az eurós, más kontinensen a dollárral történő fizetést érdemes megjelölni. Ritkább esetben azonnal forintban jelenik meg a terhelés összege a terminálon, amely sajátos elszámolási lehetőséget jelez (direkt devizakonverzió), amikor azonnal, előre fixált árfolyamon számol el a rendszer. Ezzel jól, de rosszul is lehet járni, attól függően, hogy a vásárlást követően erősödik vagy gyengül a forint.

A kártyás vásárlás praktikussága, kényelme és biztonságos használata ellenére az elmúlt évek tapasztalatai alapján külföldi utaknál többnyire akkor járunk a legjobban, ha még itthon valamely hivatalos, azaz banki hátterű valutaváltónál vesszük meg az utazáshoz szükséges bankjegyeket valutaeladási árfolyamon. (Ennél már csak az kedvezőbb, ha külföldről visszatérő ismerőstől, családtagtól, akinek forintra van szüksége, valutaközép-, netán valutavételi árfolyamon megvesszük a külföldi bankókat.) Érdemes tehát a külföldi nyaralásra itthoni valutaváltónál vett készpénzt és bankkártyát is magunkkal vinni. Bőven akad ugyanis még olyan hely, sziget, kistelepülés, ahol nem lehet bankkártyával fizetni. Lopás vagy a pénztárca elvesztése esetén a készpénzt nem lehet pótolni, a bankkártyát viszont azonnal le lehet tiltani vagy már előzetesen be lehet állítani rajta olyan limitet, amely értékhatárt szab a költéseknek.

A legkisebbek fizetik a legtöbbet

Magyarországon még ma sem elég széles körű a bankkártyás fizetés, pedig a készpénzhasználat csökkenése hozzájárulhatna a szürkegazdaság visszaszorításához – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az elmúlt években a bankközi jutalék jogszabályi maximálása és a Pénzügyminisztérium termináltelepítő programja ösztönözte a kártyaelfogadás terjedését, a bankközi jutalék csökkentése pedig enyhítette a kereskedők díjterhelését. Ennek ellenére a forgalomhoz viszonyítva még mindig a legkisebb vállalkozások díjterhelése a legnagyobb. A tranzakciószámmal arányos díjak emelkedése szintén főként a kisebb tranzakciókat lebonyolító, kis méretű vállalkozásokat, kiskereskedőket érinti hátrányosan, a GVH ezért e díjak minimalizálását, illetve megszüntetését javasolja.