Közelít a nyugatiakéhoz a keletiek gazdasága

Megközelítette az uniós átlag háromnegyedét térségünkben az egy főre jutó hazai össz­termék — áll a német szövetségi jegybank elemzésében. A magyar GDP az uniós átlag hetven százaléka; az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése révén csökkentettük lemaradásunkat.

CZECH/ Fotó: REUTERS/Petr Josek

Jelentősen előrehaladt az Európai Unió (EU) közép- és kelet-európai tagjainak felzárkózása a közösség nyugat-európai tagállamaihoz, így a térségben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) megközelítette az uniós átlag háromnegyedét – emelte ki hétfőn megjelent elemzésében a német szövetségi jegybank (Bundesbank). Az unióhoz 2004 óta csatlakozó közép- és kelet-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia) az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése révén csökkentették lemaradásukat az EU többi országához képest – állapította meg az elemzés.

Ezt az előrelépést a jelentős béremelések hatására a munkavállalók is egyre inkább érzékelik. A térség egyes országai – főleg azok, amelyek közel vannak a nyugat-európai gazdasági központokhoz – már meg is közelítették az uniós átlagot. Az országcsoport egészét tekintve az egy főre jutó GDP 2013-ban az EU-s átlag 41 százalékát tette ki, 2018-ban pedig már a 46 százalékát. Vásárlóerő-paritáson mérve ez az arány a 2013-ban regisztrált 67 százalékról 72 százalékra emelkedett, megközelítette az uniós átlag háromnegyedét.

Fotó: REUTERS/Petr Josek

Az országcsoport tagjai között jelentősek a különbségek: Csehországban és Szlovéniában az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve az uniós átlag 90 százalékát teszi ki, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában nagyjából 80 százalékát, Lengyelországban, Lettországban és Magyarországon hozzávetőleg 70 százalékát, míg Horvátországban és Romániában mintegy 60 százalék, Bulgáriában pedig csupán 50 százalék ez az arány.

A Bundesbank kiemelte, hogy a felzárkózás eddig nem járt a makrogazdasági egyensúlytalanság erősödésével. Ezt jelzi, hogy a GDP-hez mért közadósság valamennyi vizsgált országban csökkent, a külföldi hitelezőkkel szembeni GDP-arányos adósságállomány pedig csaknem valamennyi országban mérséklődött. A felzárkózás fontos tényezőjének lehet tekinteni azt is, hogy a térség országainak gazdasága egyre inkább betagozódik az uniós belső piacba és a világgazdaságba. A gazdasági nyitottság mértéke – az export és az import aránya a GDP-ben – az utóbbi öt évben 59 százalékról 64 százalékra emelkedett. Ez a folyamat az infrastruktúra modernizálódásával járt együtt. A gazdasági keretfeltételek stabilizálódása nagymértékben ösztönözte a külföldi működőtőke-befektetéseket és segítette a bekapcsolódást a határokon átívelő termelési hálózatokba.