Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Nem özönlenek a vendégmunkások

Tavaly 31 500, harmadik országból érkező kapott tartózkodási engedélyt munkavállalási céllal Magyarországon. Ez nem összekeverendő a migrációval, mivel az engedélyeket a hatóságok a munkahelyhez köthetően bírálják el, ráadásul nem jelentős a létszám. A legtöbb dolgozni ideérkező ukrán állampolgár.

Nagy Kristóf
2019. 08. 09. 5:45
Pénzkereseti céllal harmincegyezer-ötszáz engedélyt adott ki a hatóság Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem özönlötték el Magyarországot a harmadik országból érkező munkavállalók, az uniós statisztikai hivatal friss adatai szerint tavaly 31 500-an érkeztek hazánkba azért, hogy dolgozzanak. Habár az ellenzéki pártok és a hozzájuk köthető szakszervezetek a munkavállalási célú engedélyek kiadását összemossák az illegális bevándorlással, a szabályozás jelentősen eltér.

Munkavállalási engedélyt ugyanis az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki kimondottan ezzel a céllal készül Magyarországra, s csak azt követően jöhet, hogy a hatóság zöld utat adott. A kormány a munkaerőhiány kezelése érdekében bizonyos ágazatokban – elsősorban az iparban – könnyített az engedélyek kiadásán.

A foglalkoztatáshoz kötött ideérkezők ideiglenesen tartózkodhatnak az országban, de kérhetik az engedélyük megújítását. Az Eurostat adatai szerint tavaly 55,7 ezer engedélyt adtak ki harmadik ország állampolgárának.

Pénzkereseti céllal harmincegyezer-ötszáz engedélyt adott ki a hatóság
Fotó: Kurucz Árpád

Közülük több mint tízezren valamilyen képzésben részesülnek, tehát tanulni jöttek Magyarországra. Pénzkereseti céllal 31 500 engedélyt adott ki a hatóság tavaly, további, alig tízezer főnek a 2017-es tartózkodását újították meg. A legtöbb, dolgozni ideérkező állampolgár ukrán: 20 800 fő. Rajtuk kívül a szerbek járnak át Magyarországra dolgozni nagyobb számban, ám ők ötezren sincsenek.

A számok azt mutatják, alapvetően nem jellemző tehát, hogy a munkaerőhiányt a cégek vendégmunkásokkal kezelnék, illegális bevándorlók pedig a törvények, valamint az eltérő eljárás miatt nem jelentenek munkaerő-tartalékot, tehát a vállalatoknak nincs lehetőségük a határ mellől munkába állítani a migránsokat.

A munkaerőhiány kezelésére sem lehet azt mondani, hogy a vendégmunkások idecsábítása a megoldás: korábban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 150-200 ezer főre tette a hiányzó szakemberek számát. A legfrissebb, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint ráadásul a munkaerőhiány nem nőtt az elmúlt hónapokban.

Várhatóan ezért az idén érdemben már nem nő a vendégmunkáslétszám, sőt csökkenés várható. Ennek oka, hogy az érdekképviseletek és a pénzügyi elemzők szerint a német ipar lassulása Magyarországra is hatással lesz. Ez idehaza valószínűleg nem jár elbocsátásokkal, ám ha a lassulás nagyobb mértékű lenne a vártnál, a magyar munkavállalók állása akkor is biztonságban lesz, a leépítést a vendégmunkások és a kölcsönzött munkaerő körében hajtanának végre.

Az ideérkezők ráadásul nem kutatásban részt vevők vagy magasan képzettek, de a szezonmunkások száma is elhanyagolható. Ez arra utal, hogy a szalagmunkásokat pótolják leginkább az ukránokkal.

A munkáltatóknak ráadásul jobban megéri a hazai munkaerő: az ideérkezőket rendszerint azzal csábítják, hogy lakhatást nyújtanak, elsősorban munkásszálláson. Emellett – eltérő módon – a cégek állják a hazautazásukat is bizonyos időközönként. Sok vállalatnak ugyanakkor meggyűlik a baja a vendégmunkásokkal. Korábban szakszervezetek lapunknak arról számoltak be, azoknál a cégeknél, ahol a bérezésben nem élvez előnyt a magyar dolgozó, feszültségekhez vezetnek a vendégmunkások, mivel adott esetben jobban járnak például az útiköltségük vagy lakhatási kiadásaik támogatásával. Szintén jellemző, hogy az ideérkező ukránok – birtokában az uniós munkavállalási engedélynek is – továbbállnak a jóval magasabb bérekkel csalogató Ausztriába.

Az idehaza évek óta tapasztalt két számjegyű bruttó keresetemelések ráadásul azt mutatják, nincs bérletörő hatása a vendégmunkának, leginkább kényszer szülte döntést hoznak a jellemzően alacsony hozzáadott értékkel bíró vállalatok.

Ez a tendencia Nyugat-Európában évtizedek óta jellemző: a magasabb bérszínvonalon élő lakosság már nem vállal munkát az egyszerűbb, leginkább minimálbéres munkakörökben. Ennek pedig nem az elvándorlás az oka, mivel a nyugati országokban a jól képzett magyarok vállalnak munkát, akik az itthon tartózkodásuk esetén sem állnának be a szalag mellé. Összességében az alig több mint 31 ezer tavaly kiadott új engedély elenyésző a régióban, Lengyelországban például csak a ukránok száma meghaladja a félmillió főt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.