A Balkán felé tart a kamionok többsége

Megszaporodtak a román felségjelzésű teherautók és személykocsik a magyar autópályákon — jelezték olvasóink. A jelenség hátterében a Nyugat-Európa és Törökország közötti áruforgalom növekedése húzódik meg, amelynek fő útvonala hazánkon át vezet. Az útdíjbevételi adatokban megmutatkozik a vendégmunkások áthaladása is.

A sztráda az európai áruforgalom fontos folyosója, főként román felségjelű járművek járják Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Jelentős tranzitforgalom terheli a hazai gyorsforgalmi és főutakat, és látványos a növekedés a Balkán irányában – jelezték lapunk olvasói. A mindennapi tapasztalatot alátámasztják a hivatalos adatok is.

Az M5-ös autópálya esetében – mely mind Románia, mind Szerbia felé gyorsforgalmi kapcsolatot teremt – a nyári hónapokban közel ötszázalékos növekedést regisztráltak az egy évvel korábbi számokhoz képest a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) kamerái – közölte lapunk kérdésére a szervezet.

A sztráda az európai áruforgalom fontos folyosója, főként román felségjelű járművek járják
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Ugyanakkor éven belül más a helyzet: az összes áthaladást megvizsgálva az év első négy hónapjához képest a nyári hónapokban inkább csökkenést (–2,1 százalék) tapasztaltak, a 4-es főút esetében a mérséklődés 0,7 százalék volt. Ezzel szemben a 48-as út esetében – amely Debrecent és a partiumi Érmihályfalvát, illetve Nagykárolyt és Szatmárnémetit köti össze – markáns forgalombővülést (12,5 százalék) regisztráltak az év elejéhez képest.

Az elmúlt évben az e-útdíj rendszeré­ben a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek úthasználatából befolyó díj 52 százalékát külföldiek fizették – közölte a NÚSZ. A 3,5 tonna feletti, külföldi tehergépjárművek 40 százaléka román felségjelű volt.

Őket a lengyel, a bolgár, a szlovák és szerb fuvarozók követték. A személyautók heti matricájának 53 százalékát ugyancsak külföldi autósok vásárolták meg tavaly, a legtöbbet román, német, osztrák és szlovák rendszámú autókra. A román autósok által vásárolt matricák száma még a statisztikában szereplőnél is több lehet, ugyanis közülük sokan – minden bizonnyal a vendégmunkások – már német vagy osztrák rendszámú gépkocsival közlekednek.

Az M5-ös autópálya és a 4-es számú főút az európai áruforgalom fontos folyosója. A kontinensen belüli áruszállítás két kiemelkedő jelentőségű területe Németország és Törökország, a közöttük zajló közúti áruforgalom hazánkban az M1-es, az M0-s és az M5-ös autópályákon, kisebb részben a kétszer egy sávos és a több településen keresztül áthaladó 4-es főúton zajlik.

Többek között ennek köszönhető, hogy hazánk legforgalmasabb útja az M0-s, amelynek kihasználtsága az érintett déli szakaszon száz százalék feletti. Az M1-es autópálya forgalma jellemzően csak a Pest megyei szakaszon lépi át a száz százalékot, a legnagyobb forgalmat, 108-109 százalékot a 16-os és a 27-es kilométer között regisztrálták, az M0-s és Herceghalom között. Emellett százszázalékosan használják az M1-est az 55-ös és a 66-os kilométer között, vagyis Tatabánya-óváros és Tata között.

Budapesttől távolabb 40-80 százalékos kihasználtság jellemző. A 160 kilométeres M1-est naponta átlagosan 50 600 jármű használja, a kamionforgalom több mint 7800 járművet jelent.

Az M5-ösön a budapesti első három kilométeren mértek 101 százalékos kihasználtságot, ami 58 ezer járművet jelent naponta. Messzebb 60-80, Budapesttől távolabb 50 százalék alatti kihasználtság jellemző.