Átszervezés segíthet a munkaerőhiányon

A jelenlegi feltételek mellett tett javaslatot a Munkástanácsok és a gyáriparosok szövetsége a munkaerőhiány orvoslására. Egyebek mellett a munkaügyi ellenőrzések erősítésével, a közszféra hatékonyságnövelésével, illetve az állami és uniós támogatások célzott elosztásával javítanának a helyzeten.

Közös javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a munkaerőhiány kezelésére strukturális átalakításokkal – közölte lapunkkal a szakszervezet. A képviseletek négy szinten hajtanának végre átalakítást: a nemzetgazdaságin, az ágazatin, a regionálison és a vállalatin.

Úgy vélik, az intézmények technikai színvonalának jelentős növelésére, a munkaszervezés javítására lenne szükség a közalkalmazottakat foglalkoztató nagy ellátórendszerek hatékonyságának javítása érdekében. Ezzel nemcsak az ellátás színvonala javulna, hanem várhatóan jelentős munkaerő is felszabadulna. Ennek oka, hogy a nemzetközi összehasonlítások továbbra is azt mutatják, hogy Magyarországon a költségvetési szféra súlya a foglalkoztatásban túl magas a versenyszféra kárára, noha a kormány korábban már több lépésben karcsúsított a létszámon. Emellett a munkaadói és munkavállalói képviselet szerint további 30-40 ezer közfoglalkoztatottat lehetne elhelyezni a versenyszférában, ám ehhez célzott programokra van szükség.

Fontos eleme a javaslatnak, hogy a magasabb hozzáadott értékű termelés irányába tolódjon a gazdaság, mivel ezzel nemcsak a szakemberhiány orvosolható, de a lakosság életszínvonala mellett a GDP is gyorsabban nőne. Ennek eléréséhez az állami támogatások és az uniós források elosztásánál prioritást kell kapniuk a magas technológiai színvonalú, kevesebb, de képzettebb munkaerőt felhasználó ágazatoknak. Az átalakítás azért lenne elkerülhetetlen, mert a fajlagos munkaerőigény ágazatilag jelentős eltéréseket mutat, így a munkaerőhiányos környezetben nem reális a kevésbé termelékeny ágazatok bővítése.

A szakmai anyag kitér az országon belüli munkaerőpiaci különbségekre, míg a mobilitás egyik fő akadálya a lakhatás megoldása. Kedvező, hogy a munkáss­zállások létrehozására jelentős pénzügyi támogatás nyerhető el. Ugyanakkor igénybevételüket az adórendszer jövedelemként értelmezi, így jelentős adó és járulék terheli. A szervezetek ezért azt javasolják, a munkáss­zállások fenntartási költségei általános működési költségként legyenek elszámolhatók, azt se személyi jövedelemadó, se más járulék ne terhelje.

Végezetül jelentősen növelni kell a munkaügyi ellenőrzéseket, és a vizsgálati célok meghatározásánál az ágazati munkaadói szövetségek bevonása is nélkülözhetetlen lenne. A munkaerő hatékonyabb felhasználása ugyanis jelentősen romlik azáltal, hogy a kevésbé hatékony vállalkozások egy része a fekete- és szürkefoglalkoztatással spórol. Evvel pedig konzerválják a termelékenység és a munkaerő hatékonyságának alacsony szintjét.