Kézikönyvvel segíti eligazítani a gazdálkodókat a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület szerint a mezőgazdaság a különböző természeti és piaci kockázatoknak leginkább kitett gazdasági szektor, így hatalmas jelentősége van annak, hogyan kezelik az időjárásból és a piaci folyamatokból adódó kockázatokat a termelők. A kézikönyvben leszögezték, hogy a 2012 óta működő rendszer a bevezetése óta folyamatos fejlesztés alatt áll, a lefedett kockázatok köre is egyre bővül.
A köztestület szerint ugyanakkor érdemes lenne tovább fejleszteni a rendszert. A NAK stratégiai javaslatcsomagja is kitért a kárenyhítéssel kapcsolatos intézkedésekre. E szerint a fejlesztések következő lépcsőfoka az úgynevezett bonus-malus rendszer bevezetése lehetne, amely a ritkán, de komolyabb károkat elszenvedő termelőket nagyobb mértékben kártalanítja, a rendszeresen nagyobb kifizetésben részesülők pedig eleve magasabb díjat fizetnének az alapba.
Fotó: MTI/Czeglédy Zsolt
Fontos lenne megvizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a téli és tavaszi károk esetén előleget vehessenek igénybe a károsult termelők, valamint célszerű lenne kezelni az éven áthúzódó károkat is. A jelenlegi mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer nem terjed ki a mezőgazdasági termelők önhibáján kívüli egyéb kockázatára és valamennyi ágazatra. Ezért egy új pillérrel, a mezőgazdasági jövedelem stabilizációs eszközzel egészítenék ki a jelenlegi struktúrát. Ez az intézkedés az időjárási, növényegészségügyi és egyéb piaci, gazdasági okokból bekövetkezett jövedelem ingadozás mérséklésére szolgálna. Az agrárkár-enyhítési rendszertől eltérően a Jövedelem stabilizációs Alaphoz önkéntesen csatlakozhatnának a mezőgazdasági termelők.
Az agrárkár-enyhítési rendszernek számos tagja van: mintegy 64 ezer termelő kötelezően, tízezernél is többen pedig önként csatlakoztak a közösséghez. Nem véletlenül örvend nagy népszerűségnek a rendszer, az elmúlt években ugyanis rendre magas összeget fizetett ki a Magyar Államkincstár az időjárási körülmények miatt tönkrement termés után a gazdáknak. A kincstár adatai alapján a tavalyi bejelentések nyomán ez év tavaszán 4078 gazdálkodónak 7,6 milliárd forintot meghaladó összeget, egy évvel korábban 4268 termelőnek 7,14 milliárd forintot fizettek ki. A kárenyhítési hozzájárulást minden évben szeptember közepéig kell megfizetniük a gazdálkodóknak, a határidő betartására pedig minden alkalommal ügyelniük kell. Hiszen ez a feltétele annak, hogy kár esetén támogatást kapjanak az alapból.
