Csordultig teltek a gáztárolók

Példátlan szintre, majdnem száz százalékig emelkedett a fűtési szezon kezdetére a magyarországi gáztárolók töltöttsége. A több mint hatmilliárd köbméter földgázból kétmilliárd az a mennyiség, amelyet szokatlan módon még ezen a nyáron, a 2020-as év ellátására kért leszállítani a magyar állam. A szeptember végi határidőnél jóval korábban, már mostanra átvette a küldeményt a Magyar Földgázkereskedő Zrt.

MN_SABLON

Szinte csordultig teltek a magyarországi gáztárolók: a legfrissebben regisztrált készletszint 6,139 milliárd köbméter, amely közel 97 százalékos töltöttséget jelent a 6,33 milliárd köbméteres kapacitás mellett. Utoljára a 2000-es évek elején volt példa 85 százalék körüli szintre – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal az elmúlt 15 év adatai alapján –, azonban a teljes feltöltöttség közeli állapot még nem fordult elő.

A jelenség egyik oka, hogy már megérkezett a téli felhasználásra szánt földgázmennyiség egy része. Még nyáron állapodott meg a magyar fél az orosz beszállító Gazprommal arról, hogy kétmilliárd köbmétert szeptember ­végéig betárolnak.

A szállítmány mostanra megérkezett az utolsó molekuláig, azt teljeskörűen átvette a Magyar Földgázkereskedő Zrt. – közölték lapunk érdeklődésére. Ahogyan arról korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolt, Magyarország a közüzemi célokra négymilliárd köbméter földgázt vásárol évente Oroszországtól (a kereskedőcégek ennél jóval többet), ennek fele pedig Ukrajnán keresztül érkezik. Ám mivel egyelőre bizonytalan az északkeleti útvonal, a kétmilliárd köbmétert jobbnak látták korábban leszállíttatni. A másik kétmilliárd, szokás szerint, 2020-ban is Ausztrián keresztül érkezik. Az ország téli földgázellátását rendszerint a tárolói készletek, a folyamatos földgázimport és a hazai kitermelés együttesen biztosítja.

A rendelkezésre álló tárolókapacitások feltöltésének elősegítése az egyik módja annak, hogy az energiahivatal is közreműködjön az ellátás fenntartásában egy esetleges krízishelyzet beálltakor. Közölték: a tároló- és szállítórendszeren rendelkezésre álló technikai kapacitások maximális kihasználása esetén elvben biztosított a következő téli felhasználás. Azonban az ukrán ellátási útvonal kiesésének hatása több tényezőtől függ, így a krízis időtartamától, a felhasználás mértékétől és ütemétől, a készletgazdálkodásától, valamint a más határponton beérkező források elérhetőségétől.

Az előírásokon és az ösztönző szabályozói keret megalkotásán túl, az uniós jogszabályoknak megfelelően Magyarországon egyetemes szolgáltatás (ez a lakosság és a kis fogyasztású cégek köre) keretében és szabadpiacon látják el a fogyasztókat. Vagyis az egyes kereskedelmi és egyetemes szolgáltatók feladata és felelőssége a velük szerződő felhasználók ellátása.

Az, hogy az ukrán irányú import nélkül a nyári hónapokban fedezhető-e az ország gázigénye, ugyancsak függ a felhasználás mértékétől, a kiesés időtartamától, a belföldi termelés és a nyugati irányú források tényleges rendelkezésre állásától. A hivatal szerint a technikai kapacitások alapján a nyári hónapok szokásos fogyasztásának mértéke elvben biztosítható a beregdaróci betáplálás nélkül.

A betárolt készletek jelentős része a hazai lakossági felhasználást célozza – válaszolták arra a kérdésre, hogy a rekordmennyiségből exportra is juthat-e –, tekintettel arra, hogy ellátásbiztonsági okokból az egyetemes szolgáltatót földgáztároltatási kötelezettség terheli. A jogszabály alapján ugyanis a tárolókban az elmúlt tíz év legmagasabb téli gázfogyasztásának legalább 60 százalékára rúgó földgázmennyiséget kell elhelyezni, ezt persze most jócskán túllépték. A tároltató társaságok között azonban több olyan is van, amely szabadon dönt a készletek felhasználásáról.