Görögország felépült a válságból

Néhány éve reménytelennek tűnt, hogy Görögország valaha is kijuthat a mély gazdasági válságból, amelybe korábbi felelőtlen gazdaságpolitikája miatt került. 2015-ben azonban megízlelték, mi várna rájuk az eurózónán kívül, és akkor hirtelen végrehajtották, amit a hitelezők kértek. Úgy tűnik, a recept bevált, a gazdaság stabilizálódott és növekedési pályára állt, a bizalom már a görög államkötvények iránt is töretlen.

Euróbankjegyet éget egy tüntető egy korábbi megmozduláson. Nem volt zökkenőmentes a gazdasági problémák kezelése Fotó: Michalis Karagiannis Forrás: Reuters

Görögország mélyebb és hosszabb válságon esett át az elmúlt két évtizedben, mint bármely más ország Európában, ráadásul ennek gyökerei már jóval a ­2008-as válság elé visszanyúlnak. Az ország ugyanis az elsők között úgy vezette be az eurót 2001-ben, hogy nem volt rá felkészülve, viszont gazdasági adatait meghamisította, hogy papíron megfeleljen a maastrichti kritériumoknak. Ezután még lett volna lehetőség korrigálni és kiegyensúlyozni a gazdaságot, de nem ez történt.

Ellenkezőleg: azt a gyakorlatot folytatták, amit az önálló pénznem, a drachma idején. Fizetés- és nyugdíjemelések zajlottak az állami szektorban, csakhogy erre nem volt fedezet. Korábban a túlköltekezést az infláció és a drachma folyamatos leértékelése kompenzálta, az euró bevezetésével azonban ezek lehetősége megszűnt. Így teljesen felborult a gazdaság, a fedezetlen költekezést csak nagymértékű eladósodással lehetett finanszírozni, ami 2008-ig ment is, akkor azonban hirtelen elapadtak a források.

Súlyos helyzet alakult ki: a túl magasra emelt juttatásokat nominálisan kellett csökkenteni, mivel a leértékelődés és az infláció lehetősége nem állt fenn, ez azonban lélektanilag sokkal jobban megviselte a lakosságot, mintha elinflálódott volna számszerűen növekvő jövedelme. Így aztán a mindenkori kormány nem is nagyon vállalta a népszerűtlen intézkedéseket, az unió közbelépésével is csak részben sikerült megvalósítani az elkerülhetetlen kiigazítást.

Euróbankjegyet éget egy tüntető egy korábbi megmozduláson. Nem volt zökkenőmentes a gazdasági problémák kezelése
Fotó: Reuters

Ezek után került hatalomra 2015-ben a szélsőségesen baloldali Sziriza párt, amely megtagadta a hitelezők által előírt lépéseket. Azt gondolták, hogy az euró­zóna átvállalja a terheket, és fizeti a görög túlköltekezést. Nem így lett, fél év terméketlen tárgyalás után az Európai Központi Bank elzárta a pénzcsapot, a bankok nem tudtak kifizetéseket indítani, sőt sokszor még utalni sem. A görögök és vezetőik, mindenekelőtt Alekszisz Ciprasz miniszterelnök megízlelte, milyen lenne euró nélkül egy adott helyzetben semmit nem érő saját valutával.

A miniszterelnök ekkor észlelte, hogy egyetlen útja maradt: végrehajtani a kiigazítást, vagy, ahogy nevezték, a megszorítást. Tartósan egyik ország sem költhet többet a bevételeinél, és bármilyen módszerrel, de egyensúlyba kell hoznia büdzséjét. Ez végül megtörtént, a görög gazdaság stabilizálódni kezdett, hamar újra megnyíltak a bankok. Látván az egyensúlyt, a befektetők is visszamerészkedtek, és újra venni kezdték a kötvényeket, pedig korábban nem sok esély látszott a visszafizetésükre.

Mára olyannyira előrehaladt a folyamat, hogy minden tőkekorlátozást feloldottak, a tízéves görög állampapírt pedig 1,3 százalékos hozammal veszik a befektetők. Az ország egyensúlyba került, ahonnan növekedni lehet.

Persze az ország adósságállománya ma is óriá­si, a hazai össztermék 181 százaléka. De ha a stabilitás hosszabb távon kitart, szóba került az adósság egy részének elengedése is. Az elhúzódó válságban sokan attól féltek, hogy az ország vezetése szélsőségesek kezébe kerülhet, és még a nyugati szövetségtől is eltávolodnak. Nem így lett: Görögország ma a Balkán és a Földközi-tenger keleti részének stabil pontja.