Leépít számos európai bank

Világszerte hatvanezer embert bocsátanak el a bankok, túlnyomó részben az európai pénzintézetek. A Bloomberg szerint a negatív kamatok és a gazdaság növekedésének lassulása miatt a pénzintézetek arra kényszerülnek, hogy csökkentsék kiadásaikat, amire az egyik megoldás a leépítés.

Az átalakult bank immár szép eredményt tud felmutatni Fotó: Andrew Kelly Forrás: Reuters

Több tízezer munkatársától válik meg a bankszektor. A legnagyobb létszámleépítők a német bankok: a Deutsche Bank azt tervezi, hogy 18 ezer emberétől válik meg 2022 végéig. Kétségtelen, hogy a patinás pénzintézet esetében az is szerepet játszik, hogy a korábbi évtizedekben túl nagyra akart nőni, a Wall Streeten a nagy amerikai befektetési bankokkal akart versenyezni. Ez nem járt sikerrel, sőt a bank több botrányt is megélt. Egy másik német pénzintézet, a Commerzbank a múlt héten jelentette be, hogy 4300 dolgozóját elbocsátja. A Santander spanyol bank több mint 5400, a brit HSBC négyezer, a Barclays háromezer, az orosz ­Alfa-Bank háromezer dolgozóját tervezi elbocsátani.

Az európai fejlett gazdaságok lassulásáról már több hónapja érkeznek az adatok, azonban ez önmagában nem indokolna ekkora leépítéseket. A fő probléma az, hogy a bankok nem tudnak a hagyományos módon működni, miután az eurózónában és néhány, önálló valutájú országban rendkívül alacsonyak a kamatok. Sok esetben nem is értelmezhető mértékűek, mivel nulla, esetleg negatív a jegybanki alapkamat vagy más irányadó kamat. A kereskedelmi bankok ilyen körülmények között nem tudnak kamatot fizetni ügyfeleiknek, hisz a pénznek csak egy részét helyezik ki hitel formájában, a többit sokszor a jegybanknál parkoltatják vagy állampapírokat vesznek belőle.

Átalakuló szektor. A német óriás tizennyolcezer emberétől válik meg 2022 végéig
Fotó: Reuters

A jegybanknál azonban negatív a bankoknak biztosított kamat, így az ott elhelyezett pénzen veszteséget szenvednek. Bár az elmúlt években az állampapírok hozama alacsony volt a legtöbb európai országban, de legalább a pozitív tartományban volt. Az elmúlt hónapokban azonban ez megváltozott: mostanra kilenc európai ország állampapírjai forognak negatív hozammal, némelyik nem is kis mértékben: a német tízéves államkötvény hozama –0,7 százalék.

Ilyen körülmények között a bankok egyre nehezebben tudnak profitot termelni, ezért kénytelenek csökkenteni a költségeiket – ennek legegyszerűbb módja a munkatársak egy részének elbocsátása. Természetesen ha sok embert bocsátanak el, ez önmagában is hozzájárul a gazdasági növekedés lassulásához. Felmerül a kérdés, hogy meddig maradhat fenn ez az állapot, meddig szenvednek még a bankok a negatív kamat miatt. Főleg úgy, hogy ez a helyzet a befektetőket, köztük a fizetésből élő átlagembereket is zavarja, hisz megtakarításaikra nem kapnak kamatot.

A negatív kamatok oka az, hogy néhány jegybank, elsősorban az Európai Központi Bank túlzottan alacsonyan tartotta a kamatokat a fellendülés idején, így most nincs eszköze a gazdasági lassulás idején. Ez akár már a rövidesen hivatalba lépő új európai jegybankelnök, Christine Lagarde alatt is megváltozhat, de az is lehet, hogy éveket vesz igénybe a normalizálódás.