A 2008-as válság óta folyamatosan nő a villamosenergia-igény Magyarországon, emellett az európai erőműpark öregedése is indokolja Paks II. megépítését – mondta az erőmű tervezéséért, kivitelezéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön Dombóváron.
Süli János a Hungária Takarék vállalkozói fórumán hozzátette: az energiaigény tavaly 0,8 százalékkal nőtt, ráadásul idén történelmi csúcsot döntött a nyári villamosenergia-fogyasztás is 6633 megawatt rendszerterhelés mellett, a téli fogyasztási csúcs pedig 6926 megawatt volt.
Hangsúlyozta: az Európai Unió tagországai közül Magyarország az áramimportnak leginkább kitett országok egyike, a szükséglet több mint 30 százalékát külföldről szerezzük be, ami most még nem jelent veszélyt az ellátásra, mert Európában van elég felesleges villamos energia. Az európai erőművek átlagéletkora ugyanakkor 50 év körül van, és többet tíz éven belül le kell állítani – mondta.
A miniszter beszélt arról, hogy Pakson az építkezés megkezdődött, az orosz félnek három felvonulási épületre van engedélye, amelyek nyolcvan műtárgyat foglalnak magukban. A Roszatom a létesítményeket – szerelőcsarnokokat, betonkeverő-, festőüzemet, irodákat, éttermeket, belső úthálózatot – magyar vállalkozókkal építteti meg.
Emlékeztetett arra, hogy az egyik legnagyobb berendezés, a turbinasziget elkészítésére kiírt pályázatot az amerikai GE és a francia Alstom konzorciuma nyerte el, de a cég magyarországi telephelyén magyar munkaerő dolgozik majd.
Folyamatban van az irányítási rendszerek versenyeztetése, „a finn atomerőmű esetében az orosz fél francia-német kivitelezőket választott, bízunk benne hogy itt is így lesz” – jegyezte meg.
Kiemelte: a határidőnél sokkal fontosabb a megfelelő műszaki tervek elkészítése olyan minőségben, hogy engedélyezze a hatóság, és az atomerőmű 60 évig biztonságosan üzemeljen.
Mint mondta, a Roszatomnak azért fontos, hogy Pakson megépítse a két blokkot, mert további megrendelésekre számít. Utalt arra, hogy Szlovéniában és Csehországban is van szándék atomerőmű építésére, Lengyelországnak pedig hat atomerőműre lenne szüksége ahhoz, hogy a 2050-es klímacélokat teljesítse.
