Matt Simister, a Tesco Europe vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek a adott interjúban a nyáron úgy fogalmazott: a cseh, a szlovák és a magyar piacon nagyon erős és nyereséges működésű áruházaik vannak.
Míg Magyarországon a Tesco piaci részesedése több mint 15 százalékos a kiskereskedelemből, vagyis az összes szereplő közül a legnagyobb, a lengyel vonalon mindössze 4 százalékban vannak jelen, pedig a verseny a többi országhoz képest erősebb, mert arányaiban jóval több a vásárló és a kereskedő. A teljesen más piaci logika alapján működő Lengyelországban emiatt drasztikus üzletbezárásokra kényszerültek az elmúlt hónapok során – vázolta.
Itthon újjáépít a Tesco. A magyar kiskereskedelemben is – akárcsak Nagy- Britanniában – az Aldi és a Lidl áruházláncok térhódításával felismerték, hogy a vásárlók egyre inkább a diszkontjellegű üzleteket keresik, és már nincs akkora igény az óriási hipermarketekre a városok szélén.
Matt Simister erről azt mondta, hogy itthon a hiperek átalakításával járó új stratégiájuk szerint a tízezer négyzetméternél nagyobb áruházakban optimalizálják a saját eladóteret, a kínálat minőségi irányba koncentrálódik, és ismert márkák jelennek meg bérlőként a bevásárlóközponttá váló épületekben.
Az is fontos a lengyelországi események tükrében, hogy a Magyarországon 2015 óta zajló „diszkontosodás” eredményeként a 2017-es 0,9 százalékról mostanra 3 százalékra nőtt a cég nyereségessége, a forgalom pedig 77-ről 186 millió fontra emelkedett, ami kiemelkedő a többi leányvállalathoz képest.
Alátámasztja a vezérigazgató szavait, hogy a Tesco idén júniusban tartott éves részvényesi ülésén – amelyről a Reuters tudósított – felmerült a befektetők körében, hogy a csoport 2020 decemberéig továbbra is birtokolja-e a közép-európai tevékenységeket, köztük a magyarországit is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!