A legjobbakat támogatják

Újra megnyílt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a legkiválóbb kutatókat nemzetközi összehasonlításban is versenyképes feltételekkel támogató pályázata. Az Élvonal program hárommilliárd forintos keretösszegéből a tudományos világ élmezőnyébe tartozók nyerhetnek támogatást. A részletekről Szabó Istvánt, a hivatal elnökhelyettesét kérdeztük.

„Az országnak jó, ha kiemelkedő szakemberek dolgoznak nálunk” Fotó: Éberling András

– Az MTA honlapján olvasható összesítés szerint 2007 óta hetvennél több magyar, illetve hazai intézményben dolgozó néhány külföldi kutató nyert ERC-pályázatot. Utóbbiak egyike az olasz Maria Lugaro, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagásza, akit a Lendület program hozott Budapestre és 2016-ban ERC-pályázatot nyert. Ő például pályázhat az Élvonal program kiírásán?

– Igen, hiszen itthon, magyar szakemberekkel kutat együtt. Sőt, akár arra is lehet példa, hogy egy külföldi kutató teszem azt a szegedi lézerközpontban képzeli el a jövőjét, az ottani kutatásaira fordítaná az ERC-n nyert pályázati forrást, majd a munkáját az Élvonal programból kapott forrással folytatja. Az országnak jó, ha kiemelkedő kutatók dolgoznak nálunk, legyenek akár magyarok, akár külföldiek. Annyit várunk el, hogy a támogatott projekteknek magyarországi kutatóhelyhez kell kötődniük – ez egyetem és kutatóintézet egyaránt lehet –, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy hazánk a térség kutatás-fejlesztési és innovációs központjává fejlődjön.

– Gyakorta előfordul, hogy a korábban nyert pályázati finanszírozás kifutása után a kutatásvezető nem talál újabb forrást. Anyagiak híján a kutatómunka nem folytatható, akár a legjobb kutatócsoport is szerteszéled – erre a hazai Lendület program nyertesei között is volt már példa. Mi ezt nem szeretnénk, arra törekszünk, hogy ha egy kutatóközösség nemzetközileg sikeres, akkor egyben maradjon. Ezért is feltétel a nyertesekkel szemben, hogy az ötéves futamidő alatt újabb ERC-pályázatot nyújtsanak be – olyat, amivel esélyesek a sikerre. Elvileg akár többször is nyerhet ugyanazon pályázó, ha különböző, megfelelő színvonalú pályázatokkal jelentkezik.

– A társadalomtudományok művelői nehezen érik el az ERC-t. Nyelvészek, történészek is pályázhatnak eséllyel az Élvonalra?

– A programra tematikus megkötés nélkül lehet pályázni, és azt szeretnénk, ha minél többen jelentkeznének. Bármilyen tudományterületről szívesen látjuk azokat a vezető kutatókat, akik nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket értek el, és szakterületük formálóivá váltak. Ahogy jeleztem, a támogatás elnyerésére azok esélyesek, akik az elmúlt tíz évben világviszonylatban kimagasló tudományos eredményeket értek el, és kutatási tervük alapján a következő tíz évben is reális esélyük van ilyen teljesítményre. Nagyon fontos, hogy ez a pályázat itthon tartson, illetve hazahozzon nagyformátumú vezető kutatókat. Természetesen az Élvonal programot az ideihez hasonló feltételekkel a következő években is kiírjuk, tehát a kutatók előre tervezhetnek ezzel a lehetőséggel. A programmal azokat is bátorítani szeretnénk a nemzetközi, ERC-pályázatokon való részvételre, akik eddig nem voltak igazán aktívak, hiszen az Élvonal konstrukciónak köszönhetően, ha ott mégsem kapnak támogatást, de jó minőségű pályázatot nyújtanak be, lehetőségük nyílik a kutatásuk elvégzésére.

– Tíz-tizenöt nyertessel számolnak, akik a következő öt évben akár háromszázmillió forint vissza nem térítendő támogatással gazdálkodhatnak. Mire használható fel az évi legfeljebb hatvanmillió forint?

– Egy ilyen nagyságrendű támogatás nemzetközi mércével is versenyképes körülményeket biztosít, ezzel a kutatói szabadságot támogatjuk, finanszírozzuk. A nyertesen múlik, hogy a pénzből műszert vesz, új munkatársat alkalmaz vagy a projekt rezsiköltségeinek egy részét fizeti, a forrás az igényeknek megfelelően rugalmasan átcsoportosítható. Az elszámoláson nemcsak ebben a konstrukcióban, de az összes alapkutatási támogatás esetében is jelentősen egyszerűsítettünk, hogy a kutatónak ne adminisztrálnia kelljen, helyette inkább kutathasson.

– Mit várnak el a támogatás fejében? A Nature-ben publikált cikket kétévente, vagy olyan ötleteket, amik akár piacon eladható termékek lehetnek?

– Elsősorban sikeres ERC-pályázatot várunk el, hogy abból tovább lehessen finanszírozni az ígéretes kutatási projektet. Természetesen nem árt a nyitottság arra, hogy a kutatás akár a gyakorlati hasznosítást lehetővé tevő irányba fejlődjön. Sok esetben ez nem egyértelmű, de akár már az alapkutatási eredményekben is lehetnek olyan elemek, amik továbbvihetők. Például a genfi részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben folyó munka a világunkat alkotó részecskék jobb megismerését szolgálja, amit magyar berendezések segítenek. Ez a kutatás egyidejűleg pénzügyi bevételt is jelent a készülékek gyártóinak. Terveink között szerepel, hogy akiknek az alapkutatásából hasznosítható elem születik, erre kapjanak támogatást.

– Mikor tekintik sikeresnek ezt a struktúrát?

– Ha egyre több magyar szakember nyer az Európai Kutatási Tanács pályázatán és ha az adott tudományterületen mérhető módon gyarapodnak a hazai kutatók által elért, nemzetközi visszhangot kiváltó eredmények.