Az agglomerációk felé fordult a figyelem a dráguló városi lakásárak miatt. Az Otthon Centrum elemzése szerint az idei év első kilenc hónapjában a főváros külső kerületeiben kiugró, 30-40 százalékos volt az árnövekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami meghaladja a belvárosi kerületek többségében tapasztalt mintegy 20 százalékos éves drágulást. Ez azt mutatja, hogy a fővárosi belső városrészek mellett egyre kedveltebbek lettek a külső kerületek – nem utolsósorban azért, mert a dinamikusabb drágulás mellett is jóval megfizethetőbbek a belvárosi és budai kerületeknél. Az elemzés szerint az évek óta tartó növekedéssel a budapesti árszint lélektani határra ért. Ennek jeleként már a külső pesti kerületek lakásárai is felülmúlják a vidéken legdrágábbnak számító debreceni árszintet.
Az év első kilenc hónapjában az V. kerületben már egymillió forintot meghaladó átlagos négyzetméteráron történtek az adásvételek, a többi belvárosi részen 620-740 ezer forint körül alakultak az átlagok, de a XIII. kerületben sem volt ritka a 800 ezer forintot meghaladó fajlagos ár. Míg a külső pesti kerületekben 460–650 ezer forint között voltak a jellemző átlagárak, Buda kedvelt kerületeiben 700-830 ezer forintos átlagáron cseréltek gazdát a lakások.
Az elemzés szerint eközben a Monori járásban átlagosan 22 milliót kellett fizetni egy családi házért, és a Vecsési és Szigetszentmiklósi járás településein is 30 millió forint alatt maradt az ár. A Budakeszi járásban ennél jóval mélyebben a zsebbe kell nyúlni, a főváros északi és északnyugati agglomerációs szektorában az átlagár megközelítette az ötvenmillió forintot. – Az agglomerációban az érezhetően megnőtt kereslet pörgeti a piacot, az árnövekedés mértéke egyes helyeken egészen jelentős: a Gyáli járás településein például a családi házak átlagos ára egy év alatt több mint negyven százalékkal emelkedett – összegezte a tapasztalatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki szerint vidéken is hasonló elmozdulás érezhető a piacon.
