Nem vált rabszolgává a munkavállaló

A munkáltatók elenyésző része élt a januártól megemelt túlórakeret bevezetésével – tudta meg a Magyar Nemzet a munkaadói és munkavállalói képviseletektől. Ahol a foglalkoztatók rászorultak a rabszolgatörvényként elhíresült, egyéni megállapodásban rögzített, megemelt túlórakeret bevezetésére, ott is mint lehetőséget ajánlották fel a beosztottaknak. A munkavállalók egy része ráadásul örül a lehetőségnek, egyfelől a magasabb bér miatt, másfelől így sokaknak nem kell másodállást vállalniuk.

Fotó: Kurucz Árpád

Nem döntötte rabszolgasorba a magyar munkavállalókat a rabszolgatörvényként elhíresült, januártól bevezetett új túlóra-szabályozás – derül ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozó érdekképviseleti beszámolókból. Alaptalan félelemkeltéssel, immár igazoltan politikai okokból hívták tehát utcára a munkavállalókat decemberben és januárban a baloldali politikai szereplők, valamint az őket támogató civil és szakszervezetek. Habár több mint tíz hónapja van lehetőségük a munkáltatóknak olyan megállapodást kötni a dolgozókkal, amely a korábbi 300 órás éves túlórakeret helyett 400 órában határozza meg a kötelező munkavégzést, nem éltek tömegesen ezzel a lehetőséggel.

Fotó: Kurucz Árpád

Túlzóan, valótlanul állították tehát a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a baloldali politikusok, hogy 400 óra túlórát kell vállalni, s ezt majd csak három év múlva fizeti ki a munkáltató. A Munka törvénykönyvében a túlórára vonatkozó szabályozás szerint évente 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkáltató, ehhez nem kell dolgozói beleegyezés. Tavaly év végéig további túlórát akkor rendelhetett el a foglalkoztató, ha a munkavállalói képviselettel megkötött kollektív szerződésben ebben megállapodtak a felek. Ugyanakkor, ahol nem működött szakszervezet, nem volt meg a jogszerű túlóra lehetősége.

Az új szabályozás a kötelezően elrendelhetőn felül további 150 órát, tehát összesen a 250 helyett 400 órát enged évente túlórázni. Fontos változás, hogy ahol nincs érdekképviseleti jelenlét, a munkáltató és a munkavállaló egyéni megállapodással, írásban határozhatja meg az éves túlóráztatás feltételeit, úgynevezett önként vállalt túlmunka keretében.

– Mindössze pár cégnél ajánlották fel a dolgozók egy részének, ráadásul önkéntes alapon, a többlettúlóra lehetőségét, legtöbbször azért, mert elfogyott az éves túlórakeret az őszi hónapokra. A hazai vállalkozások elsöprő többsége ugyanakkor egyáltalán nem tervezi, hogy éljen az évi 400 órás túlórakerettel – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egyáltalán nem tartja életszerűnek, hogy a jelenlegi, komoly munkaerőhiány mellett a foglalkoztatók tömeges megfélemlítésekkel, nyomásgyakorlással érjék el, hogy az alkalmazottak többet túlórázzanak. Ezzel szemben sok dolgozónak ez valóban jó lehetőség, mivel a túlórapótlék mellett adott esetben nem kell másod-, harmadállást vállalnia a megélhetéséhez.

Bizonyos cégeknél nagyon kedvező feltételekkel csábítják többletmunkára a dolgozókat. Perlusz László felidézte: a szakemberigény miatt a vállalatoknál a már meglévő, tapasztalt dolgozók megtartása kulcsfontosságú, így nem kockáztatják meg, hogy – adott esetben szabálytalanul – erős nyomásgyakorlást, kényszert alkalmazzanak. A főtitkár hozzátette: amennyiben tömegesen nyomást gyakorolnának a cégek, s valódi rabszolgatörvényről lenne szó, a mai közösségi médiaaktivitás mellett már komoly felháborodást keltett volna, és a munkaügyi hatóságok is érdemben foglalkoznának a problémával.

Szakszervezeti forrásaink lapunkkal azt közölték, az elmúlt időszakban néhány vállalat már felkérte a képviseleteket a túlórakerettel kapcsolatos egyeztetésekre. Ennek oka, hogy ahol szakszervezeti jelenlét mellett kollektív szerződés van érvényben, ebben a megállapodásban lehet meghatározni az éves túlórakeretet, amely jellemzően 300 óra. A beszámolók szerint a munkáltatók elenyésző része is úgy kezdeményezte a túlórakeret megemelését, hogy a dolgozók a tényleges munkavégzést önkéntesen vállalhatják, a túlmunkára nekik kell jelentkezniük. Ráadásul a képviseletek arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a német gazdaság lehetséges kedvezőtlen hatásai és néhány szektorban a megrendelések átmeneti visszaesése miatt az alkalmi, kölcsönzött munkaerőt elküldik. Ezzel a lépéssel pedig ellentétes lenne, ha külön pótlékért túlóráztatnák a megtartandó munkaerőt.

Korábban írtuk, a következő évtizedben egyre több ágazatban megy végbe a mesterséges intelligencia térhódítása. A technológiai újítások a ma még munkaerőért kiáltó ágazatokban váltanák ki az élőmunkát. A dolgozói létszám jelentős része feleslegessé is válhat a most ismert feladatkörökben. Így hosszabb távon sem várható, hogy rabszolgává váljon a magyar munkavállaló.

Nincs túlhajszolva itthon a dolgozó

Kevesebbet dolgoznak a teljes munkaidőben foglalkoztatott magyar munkavállalók az európai uniós átlagnál – derül ki az Eurostat adataiból. Eszerint 2018-ban heti mintegy 40,5 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott hazánkban. Ez nem változott a túlóratörvény bevezetése után: 2019 második negyedévében sem nőtt az átlagos heti ledolgozott idő. Ezzel az uniós középmezőnyben vagyunk, a régióban magasabb a ledolgozott heti munkaidő. A második negyedévben is a britek dolgoztak a legtöbbet, heti 42,5 órát, míg az osztrákok 42,4 órát. A térségben Lengyelországban a heti átlagos munkaidő 41,8 órát ért el, az Európai Unió átlaga pedig 41,1 óra volt. Magyarországon a dolgozók jelentős részét, 60,3 százalékát, mintegy 2,5 millió munkavállalót egyáltalán nem érintett tavaly a szombati munkavégzés, a svédeknél az arány 70,7 százalék. A legnagyobb arányban a szlovéneknek és a görögöknek – közel hatvan százalékuknak –, illetve a horvátok 65 százalékának kell szombati munkával számolnia. Vasárnaponként a magyarok 76,7 százaléka tartja kizártnak, hogy dolgoznia kellene. Az uniós átlag 76 százalék, a németek több mint nyolcvan százaléka sosem dolgozik vasárnap.

Nem szeret fizetni a magyar munkaadó

Egyszer sem tártak fel a 2019-től életbe lépett túlóratörvény-változásokkal összefüggő visszaélést az első fél évben a hatóságok – derül ki a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentéséből. A szabályváltozástól függetlenül a munkaidővel, pihenőidővel és túlórával kapcsolatos jogsértések továbbra is rengeteg munkavállalót érintenek, noha az első fél évben némileg jobb tapasztalatokról számoltak be a hatóságok 2018 azonos időszakához képest. Gyakran nem vezetnek munkaidő-beosztást a foglalkoztatók. A mulasztás egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya miatt, másrészt a rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlóra leplezésére irányuló szándék miatt fordul elő. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértést hamis nyilvántartással leplezik a munkáltatók, így a valós túlóra nem állapítható meg. Sokszor szándékosan csak elvétve rögzítik a túlórát, így bérköltséget takarítanak meg. Jellemző szabálytalanság még az éves túlórakeret túllépése.