Okostelefonon lehet majd dolgozatot írni

– Egyre többet hallani manapság arról, hogy a munkaerőpiac átalakul, a folyamathoz pedig az oktatásnak is alkalmazkodnia kell: olyan tudást kell adni a fiataloknak, amellyel a digitális megoldásokkal teli világban is boldogulhatnak. Hogyan áll az alsóbb fokú magyar oktatás az ehhez szükséges, minden bizonnyal komoly informatikai fejlesztésekkel?

– Nyilvánvaló, hogy a digitalizáció miatt rövid időn belül megváltozhatnak a munkaerőpiaci elvárások. A gyárakban nemsokára már nem mechanikus munkavégzésre és az ehhez kapcsolódó tudásra lesz szükség: az összeszerelést gépek végzik majd el, így a munkásoknak új, összetettebb feladatokat kell ellátniuk. Ehhez viszont elengedhetetlen lesz, hogy az alkalmazottak képesek legyenek kezelni a modern technikát, értsék a digitális megoldásokat, átlássák az informatikai folyamatokat és tudjanak is a modern technika működési elveit követve gondolkodni. Idővel a legalapvetőbb szakmában dolgozóknak, például az ácsoknak, de akár a pékeknek is szükségük lesz megfelelő informatikai tapasztalatra, ezért már az általános és a középiskolákat is fel kell szerelni olyan informatikai megoldásokkal, amelyek alkalmassá teszik az intézményeket arra, hogy a képzést digitális módszerekkel biztosíthassák a fiatalok, azaz a jövő munkavállalói számára.

– Ehhez nyilván elengedhetetlen a gyors internet.

– Valóban, két országos beruházássorozat is zajlik azért, hogy az általános és a középiskolákban megfelelő legyen az internetelérés. Az egyik fejlesztésben azt tűztük ki célul, hogy szupergyors internetet használhassanak a diákok: a kisebb iskolákban másodpercenként száz megabites sebességet garantálunk, a nagyobbakban pedig egy gigabitest. A második fejlesztést azért indítottuk el, hogy minden osztályteremben legyen wifi, vagyis vezeték nélküli internetelérési lehetőség. Ezzel a programmal igen jól haladunk. Budapesten és Pest megyében az iskolák harminc százalékában fejezte be a munkát a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a legtöbb vidéki iskolában pedig már működik az osztálytermekben a wifi. A fejlesztéssel összességében 3500 iskolába viszünk vezeték nélküli internetet.

– Adódik a kérdés: miért fontos, hogy az osztálytermekben legyen internet? Mennyiben segíti ez a tanítást?

– Leginkább azzal, hogy a vezeték nélküli internet tág, szinte korlátlan teret ad a tanárnak ahhoz, hogy az óráit színesebbé, érdekesebbé tegye. A világhálóról – például a kifejezetten erre a célra kialakított kormányzati felületről – megannyi segédanyag letölthető, ezeket a pedagógus levetítheti az órán. Valójában csak az iskola és a tanár hozzáállásán múlik, hogyan él a lehetőséggel.

– De mi garantálja, hogy a gyerekek az órán a tananyagra figyelnek majd, nem pedig a világhálón szörföznek különféle, akár veszélyes tartalmakat böngészve?

– A tanulók nem szorulnak wifire ahhoz, hogy mással töltsék el az időt – amőbázáshoz, levelezéshez például nem kell a modern technika, elegendő hozzá egyetlen papírlap. De a hálózat biztonságos, egyrészt garantált a vírusvédelem, másrészt pontosan meghatározható, hogy mi érhető el és mi nem. Akár arra is van mód, hogy az iskolai wifin keresztül csupán oktatási anyagokhoz férhessenek hozzá a diákok.

– Milyen készülék segítségével?

– Az nemigen várható el, hogy az állam minden tanulónak táblagépet vásároljon és gondoskodjon azok karbantartásáról. Ellenben ma már a diákok nagyobb részének lapul a zsebében, táskájában okostelefon, tablet, s ez a jövőben még inkább így lesz. Az általunk kiépített iskolai wifin keresztül a diákok saját készülékeiket használhatják a tanórán, a vezeték nélküli internet segítségével például a telefonjukon tanulmányozhatnak bizonyos oktatási anyagokat vagy akár így tölthetik ki az aktuális tesztet, dolgozatot.

Solymár Károly: Alaposan át kell gondolni, hogy miként használják a wifit a diákok az iskolában
Fotó: Teknős Miklós

– A gondolat több szempontból is érdekes. Egyes helyeken ugyanis felmerült a gondolat, hogy a gyerekek ne vihessék be a telefonjukat az órákra. Nincs itt némi ellentmondás?

– A wifi kiépítése lehetőségek széles körét hordozza magában, de hogy ezeket az oktatásügy miként használja ki, az alapos átgondolás után határozható meg. Az biztos, hogy a digitalizáció megváltoztatja a világot, előbbre pedig az jut, aki alkalmazkodik az új feltételekhez. Nekünk az a feladatunk, hogy megteremtsük a technikai hátteret. Ezzel kapcsolatban egyébként elmondhatom, hogy a mostani két országos fejlesztési program jelentőségét pontosan megmutatja az a tény, hogy ilyen horderejű hálózatfejlesztés még nem volt a magyar oktatásban. A beruházások részben uniós társfinanszírozással fedezett összes költsége csaknem harmincmilliárd forintot tesz ki, amihez évente újabb tízmilliárdos tétel társul. Utóbbiból az újonnan létesített, kiépített hálózatok további fejlesztésének költségét fedezzük.

– Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a hazai oktatási intézmények internetes hálózatai komoly fejlesztésre szorultak. Pedig a mai politikai szócsaták alapján az ember azt hihetné, hogy 2010 előtt a balliberális döntéshozók bőven áldoztak az oktatásra.

– Egy évtizede, 2010 tájékán a legtöbb iskolában lassabb internet volt, mint amilyennel a gyerekek abban az időben az otthonukban böngészhettek a világhálón. Ráadásul nem volt egységes hálózat sem, az iskolák több helyen különböző kerülőutakat választottak azért, hogy használható internethez jussanak. Ezt a helyzetet kellett kezelni, a hálózatfejlesztés több hulláma után jutottunk el a mostani beruházásokhoz. A munkákkal a tervek szerint jórészt jövőre végzünk majd.