Vigyázat, csalók az éléskamrában!

Milliárdos haszonra tesznek szert az élelmiszerbizniszben utazó bűnözői körök, az ételek hamisítása pedig egyre nagyobb méreteket ölt világszerte. A csalók ugyanakkor nem csak a tisztességesen működő ágazati szereplőkkel szemben tesznek szert előnyre, gyakran a vásárlók egészségét is kockára teszik. Hazánkban a korábbinál is nagyobb szigorral büntetik az élelmiszer-hamisításon ért csalókat.

MN_SABLON

Óriási iparággá nőtte ki magát az élelmiszer-hamisítás. A könnyű pénzkereseti lehetőség világszerte sokakat vonz, nem csoda hát, ha az elmúlt években sorra derült fény olyan esetekre, amikor egy-egy termékről kiderült, hogy nem az, aminek látszik. Ezt támasztják alá az Európai Unió segítségnyújtási és együttműködési rendszere élelmiszercsalásért felelős hálózatának (AAC EU Food Fraud Network) eredményei is. A szervezet nemrég tette közzé a 2018-as jelentését. Eszerint minden évben több eset került a látókörükbe; míg 2016-ban csupán 157 alkalommal kérték a hálózat segítségét a tagállamok, tavaly már 234 esetben fordultak a szervezethez egy-egy gyanús élelmiszer kapcsán a nemzeti hatóságok. A legtöbb jelzés Németországból érkezett, ugyanakkor a franciák és a belgák is igen aktívnak bizonyultak. Hazánk összesen nyolc alkalommal fordult az uniós hálózathoz. Bár a hamisításnak számos fajtája ismert, az uniós jelentés szerint a legtöbben még mindig az átcímkézéssel próbálnak jogtalan előnyre szert tenni az ágazatban. Ilyen például, ha egy átlagos vagy épp intenzív módon termesztő gazdaságból származó árut biotermékként dobnak piacra vagy a kül­föld­ről be­ho­zott ter­mé­ket ha­za­i­ként próbálják meg eladni. Ez utóbbi a magyar fogyasztók előtt sem ismeretlen praktika. Jó ideig bevett gyakorlat volt bizonyos gazdasági körökben, hogy a külföldről nagy mennyiségben érkező árut magyarként csomagolták újra. Így kerülhetett lengyel krumpli, kínai fokhagyma vagy épp görögországi dinnye magyar trikolórral díszített csomagban a boltokba. Az elmúlt évek szigorú fellépésének eredményeként azonban sikerült visszaszorítani a jogsértések számát.

Az élelmiszer-hamisítás tipikus esete – amire bőven akadt példa az uniós hálózat működése során is –, amikor egy termék összetevőivel trükköznek a gyártók. Ide tartoznak például az olaj, a méz, az alkohol vagy épp a különböző húskészítmények. Az AAC EU Food Fraud Network jelentése egy brit–spanyol esetet emelt ki a tavalyi ügyek közül. Kiderült, hogy Spanyolországból mintegy 24 ezer liter olyan extraszűz, vagyis feldolgozatlan olívaolajat szállítottak az Egyesült Királyságba, amelyet olcsóbb és jóval silányabb, finomított olajjal hígítottak. A vizsgálatok kimutatták, hogy az árunak mintegy 30 százalékát a rosszabb minőségű, feldolgozott olaj tette ki. A turpisságra 2015-ben figyeltek fel a britek, ezt követően az EU-s szervezettel és a spanyol hatóságokkal közösen vizsgálatot indítottak; a nyomozás azóta is tart.

Az élelmiszerbizniszben utazó csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak meggazdagodni. Sokszor azonban nemcsak megtévesztik a fogyasztókat, hanem akár az egészségüket is kockáztatják. Számos veszéllyel jár ugyanis, ha egy terméket frissként próbálnak meg eladni, holott már rég nem lehet annak nevezni. Tavaly egy bűnözői kör az uniós hálózat becslése szerint mintegy 200 millió euró (66,8 milliárd forint) nyereségre tett szert azáltal, hogy a korábban feldolgozott tonhalat frissként dobta piacra. Mindezt úgy érték el, hogy a már bebarnult halhúsba kémiai anyagot injektáltak, így az újra visszanyerte piros színét, ami a frissesség legfőbb jele a tonhalnál. Az állott tonhalban ugyanakkor megnő a hisztaminszint, ami az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki.

Nem véletlen tehát, hogy hazánkban a korábbinál is nagyobb szigorral büntetik az élelmiszer-hamisításon ért csalókat. A központi, kiemelt hatósági ellenőrzések erősítése mellett az idén hatályba lépett a büntető törvénykönyv módosítása is, amely lehetővé teszi az élelmiszer-hamisítás büntetőjogi szankcionálását. A szigorú fellépésnek már látható eredményei vannak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a magyar élelmiszeripari szereplők túlnyomó többsége jogszerűen folytatja tevékenységét. A hatóság azonban a szürke- és feketegazdaság vizsgálata során még így is számos esetben derít fényt olyan esetekre, amikor hamis élelmiszert próbálnak meg piacra dobni a vállalkozások. Itthon egyébként a legtöbben „csupán” a minőségmegőrzési idővel trükköznek, de előfordul az is, hogy egy kevésbé jó minőségű élelmiszert magas presztízsű áruként próbálnak meg eladni vagy olyan összetevőt használnak a gyártás során – elsősorban az étrend-kiegészítőkben –, amely nem engedélyezett.

Tavaly is izzott a segélyvonal

Mintegy 3700 alkalommal jelzett tavaly az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (RASFF). A bejelentések száma egyébként csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb riasztásra a különböző húsárukban található fertőzések miatt kellett sort keríteni, de számos alkalommal érkezett jelzés a tagállamokból nem jelölt allergén anyagok jelenléte, valamint a termékekben található idegen anyagok, főként műanyag-, fém-, illetve üvegdarabok miatt. Magyar áruk a bejelentések alig egy százalékában, egészen pontosan 162 riasztásban voltak érintettek. A hazai vonatkozású ügyek főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, zöldséghez, gyümölcshöz, valamint gabonafélékhez és sütőipari termékekhez kapcsolódtak. A negyven éve működő RASFF célja az uniós tagállamok hatóságai közötti gyors információáramlás. E riasztási rendszernek köszönhetően számos élelmiszer-biztonsági kockázatot még azelőtt sikerült elhárítani, hogy a kifogásolt termék a vásárlóknak gondot okozhatott volna.