Az élelmiszerbizniszben utazó csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak meggazdagodni. Sokszor azonban nemcsak megtévesztik a fogyasztókat, hanem akár az egészségüket is kockáztatják. Számos veszéllyel jár ugyanis, ha egy terméket frissként próbálnak meg eladni, holott már rég nem lehet annak nevezni. Tavaly egy bűnözői kör az uniós hálózat becslése szerint mintegy 200 millió euró (66,8 milliárd forint) nyereségre tett szert azáltal, hogy a korábban feldolgozott tonhalat frissként dobta piacra. Mindezt úgy érték el, hogy a már bebarnult halhúsba kémiai anyagot injektáltak, így az újra visszanyerte piros színét, ami a frissesség legfőbb jele a tonhalnál. Az állott tonhalban ugyanakkor megnő a hisztaminszint, ami az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki.
Nem véletlen tehát, hogy hazánkban a korábbinál is nagyobb szigorral büntetik az élelmiszer-hamisításon ért csalókat. A központi, kiemelt hatósági ellenőrzések erősítése mellett az idén hatályba lépett a büntető törvénykönyv módosítása is, amely lehetővé teszi az élelmiszer-hamisítás büntetőjogi szankcionálását. A szigorú fellépésnek már látható eredményei vannak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a magyar élelmiszeripari szereplők túlnyomó többsége jogszerűen folytatja tevékenységét. A hatóság azonban a szürke- és feketegazdaság vizsgálata során még így is számos esetben derít fényt olyan esetekre, amikor hamis élelmiszert próbálnak meg piacra dobni a vállalkozások. Itthon egyébként a legtöbben „csupán” a minőségmegőrzési idővel trükköznek, de előfordul az is, hogy egy kevésbé jó minőségű élelmiszert magas presztízsű áruként próbálnak meg eladni vagy olyan összetevőt használnak a gyártás során – elsősorban az étrend-kiegészítőkben –, amely nem engedélyezett.
Tavaly is izzott a segélyvonal
Mintegy 3700 alkalommal jelzett tavaly az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (RASFF). A bejelentések száma egyébként csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb riasztásra a különböző húsárukban található fertőzések miatt kellett sort keríteni, de számos alkalommal érkezett jelzés a tagállamokból nem jelölt allergén anyagok jelenléte, valamint a termékekben található idegen anyagok, főként műanyag-, fém-, illetve üvegdarabok miatt. Magyar áruk a bejelentések alig egy százalékában, egészen pontosan 162 riasztásban voltak érintettek. A hazai vonatkozású ügyek főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, zöldséghez, gyümölcshöz, valamint gabonafélékhez és sütőipari termékekhez kapcsolódtak. A negyven éve működő RASFF célja az uniós tagállamok hatóságai közötti gyors információáramlás. E riasztási rendszernek köszönhetően számos élelmiszer-biztonsági kockázatot még azelőtt sikerült elhárítani, hogy a kifogásolt termék a vásárlóknak gondot okozhatott volna.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!