Afrikára figyel az energiaszektor

Átfogó, az energiaszektor minden elemét és a kormányokat is érintő változásokra van szükség a globális felmelegedés megállításához, szögezte le tanulmányában a Nemzetközi Energiaügynökség. Emellett kulcskérdés az is, hogy Afrika hogyan oldja meg a 600 millió ember városiasodásával járó áramigény-növekedést a következő évtizedekben.

Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

Nincs egyszerű vagy egyetlen megoldás arra, hogyan kellene átalakítani a globális energetikai rendszereket, pedig a szén-dioxid kibocsátása világszerte növekszik. Több városban továbbra is életveszélyes szintű a légszennyezettség, miközben százmilliók továbbra sem jutnak villamos energiához – ez a legfontosabb megállapítása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi kiadványának, a World Energy Outlook 2019-nek. A tanulmány készítői elemezték a mai energetikai döntések jövőbeni hatásait, és felvázoltak egy olyan forgatókönyvet, amely alapján tarthatóak a klímacélok, növelhető a villamos energia elérése és javítható a levegő minősége, emellett megbízható energiaforrás biztosítható a növekvő populációnak. Azonban, nem meglepő módon a Fenntartható fejlődés forgatókönyv megvalósítása széleskörű változtatásokat igényelne az energetikai rendszerek minden pontján, és mint általában, itt is a kormányon döntésein múlik a legtöbb.

A szervezet főigazgatója, Fatih Birol hangsúlyozta, hogy a kormányok, befektetők és vállalatok közötti átfogó együttműködésért kiáltanak a fenti célkitűzések. A forgatókönyvet azért alkották meg, hogy minden szereplőt segíthessenek abban, milyen konkrét erőfeszítéseket kell tenniük a klímaváltozás megelőzéséért. Miután az energiaszektor messze a globális felmelegedést okozó gázok legnagyobb kibocsátója, élen kell járnia a párizsi klímaegyezményben 2018-ban meghatározott célkitűzés eléréséhez szükséges lépésekben – szögezték le a kiadványban.

Eközben Afrika szerepe egyre nagyobb lesz a globális energiatrendekben. A kontinens populációja a leggyorsabban növekvők és a legfiatalabbak között van. A következő két évtizedben pedig várhatóan megugrik az urbanizáció is, a folyamatban mintegy 600 millió ember költözik városokba. Nem kérdés, hogy ezeknek a városoknak az energiaigénye hatalmas lesz, ezért különösen fontos, milyen energiahordozók és milyen technológiák mellett döntenek Afrikában. A kontinens különleges helyzetben van, hiszen a fejlődés útját a többi térséghez képest jóval kisebb szén-dioxid-kibocsátással járhatja végig. Rendelkezésére áll a hatalmas mennyiségű nap- és szélenergia, továbbá a földgáz, ami a fosszilis energiahordozók közül a legkevésbé szennyező. Egyelőre mindössze 5 gigawatt kapaciású napelemparkkal rendelkezik, ami csupán két és fél paksi atomerőműének felel meg (és csak nappal termel áramot), továbbá nem éri el a világ összes szolárbeépítettségének 1 százalékát sem. Nagyjából ugyanennyi napelemet üzemeltetnek Hollandiában is.

Afrika helyzete abból a szempontból is szerencsésnek mondható, hogy a fejlett világban már alkalmazott energiahatékonysági technológiát importálhatja az energiaszektorának növekedése során, így korszerű berendezésekkel folytathatja a villamos energia-hálózat kiépítését. Márpedig az energiahatékonyság javítása az egyik legfontosabb tényező, hiszen az a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia, amit el sem fogyasztunk. Ennek ellenére 2018-ban mindössze 1,2 százalékkal javult a globális energiahatékonyság. A ráta az évtized legalacsonyabbja és messze elmarad attól a 3 százalékos céltól, amit a globális felmelegedés megállítására tűztek ki.

Egy fűtött szoba rendelkezésre állhasson minden olyan házban, ahol kisgyermeket nevelnek – ezt a célt határozta meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az E.On Hungária Zrt. Tiszabőn induló mintaprogramja, melynek keretében napelemparkot létesítenek a településen, és számos háztartást előre fizetős mérőórával látnak el, elkerülendő a szolgáltatások tartozás miatti kikapcsolását. A kisgyermeket nevelő családok támogatott lakhatási programban vesznek részt, melynek fedezetét a településen zöldmezős beruházásként épülő napelempark bevételei teremtik elő. További cél, hogy szabályos és biztonságos áramvételezési lehetőséget alakítsanak ki a településen. Tiszabőn évente mintegy hetven gyermek születik, a 2100 lakosú településen az átlagéletkor 18 év, (az országos átlag 42,7 év). A házak nagy része rossz állapotú, több helyen semmilyen fűtés nincs.