Aszály nehezítette a kertészek dolgát

Egyre nehezebben boldogulnak öntözés nélkül a gazdálkodók – erre az idei szezon is rámutatott. A tavaszi aszály nagyban megnehezítette a vetést a kertészetekben, az ipari feldolgozásra szánt zöldségekből a korábbinál kisebb hozamokat értek el a gazdálkodók. Gyökérzöldségekből azonban így is több termett, mint tavaly, aminek a háziasszonyok is örülhetnek, hiszen a piacokon a tavalyinál jóval olcsóbban juthatnak sárgarépához és petrezselyemgyökérhez.

Csak az öntözött területeken termett jól a zöldborsó Fotó: MTI/Oláh Tibor

Kézzelfogható jelei vannak a klímaváltozásnak a hazai zöldségnövény-termesztésben. A legnagyobb gondot idén is az öntözhetőség hiánya okozta, azokban a kertészetekben ugyanis, ahol megoldott a megfelelő tápanyag- és vízutánpótlás, nem volt gond a terméssel. Ahol azonban nincs kiépített öntözőrendszer, gyengébb hozamokat értek el a termelők. Különösen igaz ez a szántóföldi körülmények között termesztett ipari növényekre. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke szerint zöldborsót az idén nagyjából 16-17 ezer hektáron vetettek a gazdálkodók, s bár a múlt évinél jobb, az ötévi átlagnál gyengébb volt a termés.

– A klímaváltozás hatásai egyértelműen megmutatkoznak a zöldborsóágazatban. Mivel tavasszal nagyon kevés csapadék hullott, ezért az idén csak azok tudták rendben elvetni a növényt, akik öntözött körülmények között gazdálkodnak – mutatott rá a szakember. Az időjárás ezt követően ugyan kedvezőbbre fordult, a betakarítás idejére azonban egy erős hőhullám érte el az országot. A hirtelen jött kánikula pedig sokat rontott a termés minőségén. Mivel a borsó egy része a nagy melegben elöregedett, így jelentős mennyiség maradt kint a földeken. Ledó Ferenc szerint a gazdálkodókkal általában egy hektárra vetítve 5,5 tonnára kötnek szerződést a feldolgozók, ez a mennyiség az idén alig haladta meg az öt tonnát.

Csak az öntözött területeken termett jól a zöldborsó
Fotó: MTI/Oláh Tibor

A szintén főként a konzerviparnak szánt csemegekukorica esetében is nehezen indult az év. A vetéseknél a szárazság okozott problémát, majd a májusi lehűlés során megfáztak a növények, nyáron pedig a nagy melegben egyszerre értek be a fajták, ami a feldolgozást nehezítette. A gyárak szabad kapacitás hiányában nem tudták a teljes termésmennyiséget átvenni a gazdáktól.

Csemegekukoricát 31 ezer hektáron vetettek az idén, a betakarított mennyiség 500 ezer tonna körül alakult.

Az elmúlt években sikersztoriként emlegetett ipari paradicsom-termesztésnek sem kedvezett az időjárás. – A mintegy 120 ezer tonnás mennyiség gyengébb a vártnál, azonban a körülményekhez képest még így is elégedettek lehetnek a gazdálkodók – fogalmazott Ledó Ferenc. A minőségre ugyanakkor nem lehetett panasz, az augusztusi és szeptemberi száraz, meleg időnek köszönhetően kiváló alapanyag kerülhetett az üzemekbe.

A gyökérzöldségek esetében is az aszály okozott gondot: azokon a területeken, ahol nem tudtak öntözni a gazdák, nehezen keltek ki a magok. Később azonban – miután megérkezett a csapadék – szépen fejlődtek a növények, így az idén sárgarépából és petrezselyemből is több termett a tavalyinál. – A betakarításnak még nincs vége, az azonban már most látható, hogy jobbak lesznek az eredmények, mint egy évvel korábban – mondta el a FruitVeb elnöke. Mindez az árakra is kedvezően hatott. A piacokon már most jóval olcsóbban szerezhetik be a gyökérzöldségeket a vásárlók.

Bár néhány évvel ezelőttig folyamatosan csökkent a vörös- és fokhagyma vetésterülete hazánkban, mára úgy tűnik, hogy megállt a visszaesés az ágazatban. Volt idő, amikor közel 2000 hektáron termesztettek itthon fokhagymát, később azonban ezer hektárra csökkent a vetésterület nagysága. A szakember szerint ezt a szintet azóta is tartja az ágazat. Vöröshagymát idén 1700 hektáron vetettek, a terület az elmúlt öt évben 1500 és 2000 hektár között mozgott. Az idén ugyan a tavalyinál jobb volt a termés, a 60-65 ezer tonnás mennyiség azonban nem nevezhető rekordnak. Fokhagymából szűk ezer hektárról durván 7000 tonnát takarítottak be.

A káposztafélék esetében a napokban kezdődött a szüret, a szedéssel azonban mindaddig kivárnak a termelők, amíg a hőmérséklet nem csökken 4-5 Celsius-fok alá. Így a tároláson néhány forintot meg tudnak takarítani a gazdálkodók. A várakozások szerint fejes káposztából közepes lehet az idei termés, a vetésterület azonban évről évre zsugorodik.

Fontos határidő közeleg

Még az idén érdemes gondoskodniuk a jövő évi értékesítési betétlapokról az őstermelőknek – figyelmeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ahhoz, hogy a legkisebb gazdálkodók 2020-ban is kedvezményes feltételek mellett végezhessék tevékenységüket, az őstermelői igazolvány mellett érvényes betétlappal is rendelkezniük kell. A köztestület azt javasolja, hogy az érintettek még idén, az ünnepek előtt keressék fel a lakhelyük szerinti illetékes falugazdászt és érvényesítsék igazolványukat. Az idei ügyintézéssel az év eleji sorban állást is elkerülhetik a gazdák. A NAK jelezte: az érintettek az őstermelői igazolvány mellett minden esetben vigyék magukkal a személyazonosság megállapítására alkalmas, érvényes igazolványukat is. Fontos továbbá az is, hogy ha közös őstermelői igazolvánnyal gazdálkodnak a családtagok, akkor valamennyien legyenek személyesen jelen az ügyintézés során. A betétlap az előző évekhez hasonlóan ez alkalommal sem kerül pénzbe, az őstermelői igazolvány érvényesítését, az értékesítési betétlap kiadását az agrárkamara továbbra is díjmentesen végzi.