Ami a hazai kkv-szektort illeti, a bizottság országjelentéséből kiderül: a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő magyar cégek a teljes foglalkoztatottság csaknem háromnegyedéért, egész pontosan 68,3 százalékáért felelősek, ami kismértékben meghaladja az unió átlagát. Az elmúlt évek során a kkv-k által generált hozzáadott értékben is jelentős pozitív változás következett be, bár a tavaly elért 54,1 százalék még kicsivel az uniós átlag alatt van.
A bizottság előrejelzése alapján ez az érték tovább nő majd – több mint 12 százalékkal – jövőre, és a foglalkoztatottak számában is növekedés várható. A kkv-k számát tekintve az uniós és a hazai arány megegyezik, vagyis nálunk is a nem pénzügyi szektor vállalkozásainak 99,8 százaléka ide tartozik. Az Európai Unió egészében kicsivel több mint 25 millió kkv-t tartottak nyilván tavaly, ezek túlnyomó része, 93 százaléka mikrovállalkozás – olvasható az évente megjelentetett munkaanyagban. A kicsik fontosságát jól mutatja az, hogy a nem pénzügyi szektor cégeinek 99,8 százaléka kkv, ezek tudhatják magukénak az összes említett nem pénzügyi vállalkozás munkavállalóinak 56,4 százalékát, illetve generálják a teljes hozzáadott érték 66,6 százalékát.
A bizottság tavaszi előrejelzése alapján az uniós kis- és közepes cégek hozzáadott értéke idén 4,1, jövőre 4,2 százalékkal növekszik, míg a munkavállalók száma 1,6 és 1,4 százalékkal bővül a jelzett években. Azonban, mivel az uniós gazdasági kilátások azóta romlottak, ezek az értékek ennél némileg alacsonyabbak lehetnek – jegyzik meg a jelentés készítői. A mikrovállalkozások fontossága jócskán megnőtt az utóbbi években az EU-ban: tavaly a hozzáadott érték növekedéséhez csaknem 30 százalékkal járultak hozzá ezek a cégek, míg a kisvállalkozások 17, a közepesek 14 százalékot tettek hozzá – vagyis a kkv-szektor hozzáadott értékének növekedését szinte kizárólag a mikrocégek generálták. Érdekes adat, hogy eközben a közepes méretű cégek hozzájárulása a hozzáadott érték növekedéséhez visszaesett az előző évhez képest.
