Komoly átalakulás küszöbén áll az európai közlekedéspolitika, a karbonsemlegesség követelménye miatt ugyanis áthelyeződnek a hangsúlyok, és megvonhatják a légi közlekedés jelentős adókedvezményeit. Az üzemanyagárak adóztatása a közúti közlekedésben közismerten magas, a bruttó ár több mint fele közteher, miközben a kerozinra még forgalmi adót sem raknak. De nem csak ebben érhető tetten a légi közlekedés támogatása.
A Carbon Market Watch (CMW) környezetvédelmi szervezet szerint, bár az Európán belüli járatok az Európai Unió szénpiaca alá tartoznak, a légitársaságok csak 15 százalékos kvótát fizetnek, azaz 85 százalékot ingyen kapnak. Ha ugyanazzal a mértékkel adóztatnák a légitársaságokat, mint a közlekedés egyéb résztvevőit, nem állhatna elő olyan helyzet, hogy olcsóbb elrepülni a kontinens másik felére, mint Nyíregyházára vonatozni.
Nem csoda, hogy az uniós országok vasúttársaságait tömörítő szervezet, a CER azt indítványozta az Európai Bizottságnak, hogy emeljék meg a repülés, a hajózás és a közúti fuvarozás terheit és csökkentsék a vasútét. Azt javasolják, hogy az ezer kilométernél rövidebb távolságokon a vasút legyen az első számú közlekedési eszköz a személyszállításban.

Fotó: Havran Zoltán
Azt, hogy az újonnan felálló bizottság meggyőzésére komoly lobbizás zajlik a háttérben, a sajtóbeli üzengetések hevessége és hangneme mutatja. Ebben éppen a magyar gyökerű Wizz Air alapítója és tulajdonosa jár az élen. Váradi József heves kirohanást intézett a nemzetközi sajtóban a hagyományos légitársaságok működési modellje és személy szerint a Lufthansa vezetője ellen. Váradi József világszerte betiltaná a business class alkalmazását, mert szerinte a tágas fotelek hozzájárulnak, hogy a repülőgépek fajlagos kibocsátása magasabb legyen a feltétlenül szükségesnél. A Wizz Air alapítója ezzel válaszolt a Lufthansa vezérigazgatója, Carsten Spohr támadására, aki a nyáron azt mondta, hogy a tíz eurónál olcsóbb repülőjegyek teszik fenntarthatatlanná az iparágat.
Mindkét állításban rejlik némi igazság. A svájci nonprofit szervezet, a Myclimate számítása szerint a London–Berlin repülőút turistaosztályon 0,209 tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, míg ugyanez a business classon 0,27 tonna. Vagyis Váradinak abban igaza van, hogy a korszerű hajtóművek és a lehető legtöbb utas bezsúfolása az utastérbe fajlagosan csökkenti a kibocsátást. Csakhogy a CMW arra is rámutatott, hogy a repülés okozta abszolút kibocsátás aggasztó mértékben növekszik, és ez nagyrészt az olcsó járatoknak köszönhető.