Felépült a ferihegyi cargo város

Átadták a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren a Cargo City logisztikai központot. A 32 millió eurós beruházással a budapesti repülőtér árukezelési kapacitása évi 200 ezer tonnára nő.

A beruházás jelentőségét mutatja a szalagot átvágók száma Fotó: Havran Zoltán

Átadták a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren a Cargo City logisztikai központot csütörtökön. A 32 millió eurós beruházással a budapesti repülőtér árukezelési kapacitása évi 200 ezer tonnára nő. A fejlesztésre nagy szükség volt, és 15 év telt el az első tervektől a megvalósításig – mondta az átadón Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (képükön középen, Rolf Schnitzlerrel, a Budapest Air­port vezérigazgatójával). A repülőtér vecsési oldalán létesült logisztikai bázis új légijármű-állóhelyeket is biztosít egyszerre akár két óriásgép, ­Boeing B–747–8F kiszolgálásához. Ezek a Jumbók akár 130 tonna árut is szállíthatnak egy-egy alkalommal.

A beruházás jelentőségét mutatja a szalagot átvágók száma
Fotó: Havran Zoltán

A Cargo City felépítését indokolta, hogy évek óta emelkedik az áruszállítási forgalom Budapesten: 2018-ban a légiteheráru-szállítás volumene 14,9 százalékkal nőtt, megelőzve az utas­szállítás teljesítményét is. Az elmúlt három évben folyamatosan két számjegyű a cargo növekedése, ami jelzi a magyar gazdaság, az exportorientált iparágak fejlődését is. Tavaly 146 113 tonna érkező és induló teherárut mozgattak meg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. A teherforgalom nagyjából három terület teljesítményéből adódik össze: a kizárólag cargóra szakosodott légitársaságok eredményeiből, az utasszállító gépek rakterében szállított úgynevezett belly cargóból és az expressz csomagküldő szolgálatok, az integrátorok (DHL, TNT, UPS és FedEx) járataiból. Ez utóbbiak különösen az internetes kereskedelem magyarországi és közép-európai fellendülésének köszönhetően értek el kiváló eredményt. A légiteheráru-szállításban általában olyan árucsoportokat mozgatnak világszerte, amelyek kis tömegűek és nagy értéket képviselnek. Ilyenek például az elektronikai ipar termékei, a mobiltelefonok és a számítógép-részegységek, az autóalkatrészek és a gyógyszeripar termékei. Mindhárom kategória fajsúlyos gyártói megtalálhatók Magyarországon. Emellett 2018-ban olyan szokatlan szállítmányok is megfordultak a repülőtéren, mint a hazai tenyésztésű borjúk vagy a különlegesen drága versenylovak.