Egyre több szó esik a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátásáról az Európai Unió vezető testületeiben. A vasúti közlekedés uniós szakmai szervezete jelezte, igyekszik lobbizni az újonnan felálló Európai Bizottságnál, hogy a légitársaságok is fizessék meg az üzemanyag forgalmi adóját és a szén-dioxid-kvótás teljes árát. De nemcsak a repülésnek van szénlábnyoma, hanem a repülőtereknek, valamint a légikikötőket felkereső utasok járműveinek is. A Budapest Airport forgalma a várakozások szerint idén elérheti a 16 millió utast, ami azt jelenti, hogy az elmúlt hat évben közel a duplájára nőtt az utasszám. Eszerint a repülőtérre utazók száma is megkétszereződött. Mit lehet tenni a légikikötő megközelítéséből adódó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért? Milyen alternatív, fenntarthatóbb módokon lehet eljutni egy repülőtérre? Hogyan csökkenthető egy utas vagy egy repülőtéri dolgozó ökológiai lábnyoma? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Budapest Airport közlekedésfejlesztési szakemberek segítségével egy európai uniós projekt, a LAirA keretében, amelynek nemzetközi zárókonferenciáját a múlt héten tartották az 1. terminálon.
A német Zöldek teljes valóságtagadásban vannak
Úgy tesznek, mintha mi sem történt volna.