Ipari zöldforradalom és szemléletváltás szükséges

A környezet állapota, valamint a természeti tőke minősége és mennyisége hosszú távon – több tíz vagy akár száz évig – képes befolyásolni a gazdasági növekedés lehetőségeit – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank a 2019-es növekedési jelentésében.

Az idei kiadványban a jegybanki szerzők azt az alapvető kérdést járják körbe, hogy milyen kapcsolat áll a tartós gazdasági növekedés és a természeti környezet fenntarthatósága között. Szem előtt tartva azt az alapvetést, hogy a jelenlegi technológiai feltételekkel a gazdasági növekedés tovább emelkedő környezeti terheléssel járhat.

A klímaváltozás hatásait elemző közgazdasági megközelítések és hatásvizsgálatok eredményei széles skálán mozognak, a manapság konszenzusnak tekinthető irányzat (a Stern-féle megközelítés) a gazdasági károkat óriásinak látja, és új zöld ipari forradalmat javasol a fenntartható növekedésért. A zöld növekedési politika hangsúlyos eleme pedig az, hogy a kibocsátáskorlátozások érdekében globális megoldások szülessenek.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója tegnap a kiadvány bemutatóján hangsúlyozta: a jövőben erősíteni kell a zöldberuházások szerepét, új típusú gondolkodásra van szükség, a zöld növekedési pályán olyan, környezetileg fenntartható gazdasági bővülést kell elérni, amely nem követeli meg a gazdasági növekedés későbbi drasztikus visszafogását.

– Ennek érdekében úgynevezett irányított technológiai váltásra lesz szükség – fűzte hozzá Balatoni András igazgató. E forgatókönyv szerint évente 650 milliárd dollárt (mintegy 195 ezer milliárd forintot) kellene kizárólag az energiahatékonyságot előmozdító és a szén-dioxid-intenzitást csökkentő beruházásokra költeni globálisan.

Kiemelte: az ENSZ szakembereinek számítása alapján egy ilyen pályán globális szinten 2050-ig éves átlagban négyszázalékos gazdasági növekedés jelezhető előre, ami magasabb, mint a jelenlegi trendek folytatódását bemutató, alternatív forgatókönyvekben szereplő 2,5-3 százalékos érték.

A megállapítások között áll az is, hogy a gazdasági növekedés világszerte továbbra is a természeti értékek rombolásával jár, noha a tiszta víz, a levegő és a termőföld megóvandó érték.