Nem mindegy, hogy mit írnak rá a virslire

A fogyasztóvédelemért felelős szaktárca idén is megvizsgálta a bolti forgalomban kapható huszonkétféle virslit, hogy megfelelő minőségűt fogyasztva köszönthessük az új esztendőt.

Tápiószentmárton, 2011. december 28. Egy dolgozó tölti a juhbeles virslit a Fejős-Hús Kft. tápiószentmártoni üzemében. Az ötven embert foglalkoztató cég évente mintegy 75 tonna virslit állít elő, ebből 10 tonnányi az év utolsó hetében, elsősorban szilveszterre készül. MTI Fotó: Bugány János Fotó: Bugány János Forrás: MTI/Bugány János

A Magyar élelmiszerkönyv előírásai szerint a legalább 51 százalékos hústartalmú termék nevezhető virslinek. Ha viszont csak a „húskészítmény” elnevezés szerepel a címkén, akkor érdemes elgondolkodni, mivel a ránézésre virslinek tűnő élelmiszerről így az derül ki, hogy az alacsonyabb hústartalma és magasabb nedvességtartalma miatt nem nevezhető virslinek, ennélfogva a vonatkozó előírások sem érintik – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szilveszteri bulik egyik leggyakoribb harapnivalója kapcsán. Ismertetik: az is előfordul, hogy azért nem neveznek egy terméket virslinek, mert abban a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége meghaladja a tíz százalékot. A gépi csontozással óhatatlanul kötőszövet- vagy csontdarabok kerülnek a húsba, ezt az alapos aprítás miatt elfogyasztáskor nem lehet érezni. Tudni kell ugyanakkor, hogy a címkén feltüntetett tápértékjelölésnek ilyenkor is szabályosnak kell lennie.

A fogyasztóvédelemért felelős szaktárca idén is megvizsgálta a bolti forgalomban kapható huszonkétféle virslit, hogy megfelelő minőségűt fogyasztva köszönthessük az új esztendőt. Az ITM akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma azt is megnézte, hogy a gyártók betartják-e a Magyar élelmiszerkönyv előírásait, vizsgálták a húsipari termékek fehérje-, zsír-, nedvesség- és sótartalmát, illetve a szójamentességét.

Fotó: MTI/Bugány János

Megállapították: a virslik közül kétféle termék összetétele eltért a csomagoláson olvasható tájékoztatástól. Az egyik típusnál a zsírtartalom meghaladta, a fehérjetartalom pedig nem érte el a címkén feltüntetett értéket. A másikban minimális mennyiségben ugyan, de kimutatható volt a szójafehérje jelenléte, amely azonban sem az összetevők felsorolásában, sem figyelmeztetés formájában nem szerepelt a csomagoláson – állapították meg a szakértők. Megjegyezték: a szója allergén összetevő, ezért feltüntetése kötelező lett volna a terméken.

A tájékoztatással kapcsolatos hiányosságokat a fogyasztóvédelem megtévesztő gyakorlatnak minősíti, ezért a hatóság eljárást indított, amelynek részeként a gyártókat a valóságnak megfelelő címkék elhelyezésére kötelezik.