Szerdai kamatdöntő ülésén nem változtatott az 1,50–1,75 százalékos kamatszinten az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, egyúttal azt kommunikálta, hogy alapesetben jövőre sem terveznek változtatást. Ez arra utal, hogy viszonylag stabilnak tartják a gazdasági helyzetet, a jövő évi kilátásokkal kapcsolatos korábbi pesszimizmus eltűnőben van. A Fed közel kétszázalékos gazdasági növekedést vár az Egyesült Államokban, ami a válság óta eltelt tíz év átlagának felel meg, egyúttal optimálisnak tekinthető egy fejlett gazdaság esetében.
A sajtótájékoztatón elmondták, hogy az ötvenéves mélyponton álló munkanélküliséggel elégedettek, emellett a jövő évi várakozások javulását jelzi, hogy 2020-ra a korábbi 3,7 százalékkal szemben most 3,5 százalékos munkanélküliséget várnak, ami közgazdasági értelemben nagyjából a teljes foglalkoztatásnak felel meg.
Régebben ilyen esetben attól tartottak, hogy a feszített munkaerőpiac a béremelési nyomáson keresztül az infláció felfutásához vezet, most azonban ilyenről szó sincs: az infláció masszívan a jegybank által optimálisnak tartott kétszázalékos szint alatt, másfél százalék körül van. Jerome Powell jegybankelnök el is mondta, hogy jövőre csak akkor tud elképzelni kamatemelést, ha az infláció érdemi mértékben és tartósan megemelkedne.

Fotó: Reuters
Az alacsony inflációtól ugyanakkor azóta félnek a gazdaság irányítói, amióta az 1929–32-es válságban deflációs spirál alakult ki: a magas munkanélküliség miatt gyengült a vásárlóerő, ezért a termékek és szolgáltatások ára csökkent, de ezt nem tudták a cégek kigazdálkodni, így újabb elbocsátásokra került sor, ami tovább gyengítette a vásárlóerőt, így kialakult az ördögi kör. Ma már, úgy tűnik, szó sincs ilyesmiről, ennek ellenére a jegybankok igyekeznek elkerülni a túlzottan alacsony, esetleg megszűnő inflációt.
A jövő évi kilátások javulása a magyar gazdaság szempontjából is előnyös, hisz ezzel csökken a valószínűsége, hogy a külső hatások érdemben lassítanák a hazánkban jellemző növekedést.