Szintet lépett a szuperkötvény

Jelentős szintet lépett át a népszerű, magas kamatozású állampapír értékesítése. Ezzel megvalósul az a cél, hogy az államadósság finanszírozásában növekedjék a lakosság szerepe.

Könnyen megvásárolható termék kialakítása volt az egyik fő cél Fotó: Kurucz Árpád

Átlépte a háromezermilliárd forintos összeget a fél évvel ezelőtt útjára indított Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékesítése, ami már több, mint amennyit az idei évre terveztek. Varga Mihály pénzügyminiszter a tegnapi sajtótájékoztatóján megjegyezte, a MÁP Plusz kibocsátásával a kormány célja az volt, hogy növelje a lakossági és a forintban állampapírt vásárlók arányát. Cél volt az is, hogy az 5700 milliárd forintos lakossági állampapír-állományt megduplázzák − mosta­náig 7500 milliárdra nőtt az összmennyiség. Ez 1800 milliárdos többlet, a különbözet abból adódik, hogy 1200 milliárd forint értékben kifutottak korábbi, rövidebb lejáratú állampapírok, amelyek tulajdonosai MÁP Pluszt vásároltak. Az is előfordult, hogy a futamidő alatt eladtak alacsonyabb kamatozású papírokat, hogy megvegyék az új terméket.

A pénzügyminiszter szerint olyan papírt akartak kibocsátani, amelynek jól átláthatók a feltételei, középtávú a futamideje és könnyen megvásárolható, adott esetben pedig érdemi veszteség nélkül eladható. Ez esetben mindössze negyed százalék az árfolyamveszteség, de a papír kamatfizetéskor öt napig névértéken is visszaváltható veszteség nélkül. A MÁP Plusz most fizet kamatot, így most van erre lehetőség, de a pénzügyminiszter szerint eddig csupán egymilliárd értékben váltották vissza. Külön érdekesség, hogy papírformában is kibocsátották az állampapírt, noha ez ma már ritkaság. A cél ezzel az volt, hogy akik kisebb mennyiségben akarnak vásárolni és ragaszkodnak még a készpénzhez, azoknak is rendelkezésére álljon ez a befektetési lehetőség.

Könnyen megvásárolható termék kialakítása volt az egyik fő cél
Fotó: Kurucz Árpád

Döntően Budapesten és Pest megyében történt az értékesítés (40-45 százalék), a második helyre Hajdú-Bihar, a harmadikra Borsod-Abaúj-Zemplén került. Varga Mihály megjegyezte, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent az adósságszolgálat: míg 2010-ben négy százalék volt az adat GDP-arányosan, ez most csak 1,9 százalék. Ez részben a GDP-hez viszonyított adósságállomány-csökkenésnek köszönhető, de jelentős szerepet játszik benne, hogy a jegybanki kamatszint igen alacsony. Ez tette lehetővé, hogy a lakossági finanszírozási arány növelésére a piaci szintnél lényegesen magasabb kamatot fizessen az állam, ráadásul nem kis reálhozamot biztosítva, miután a papír hozama ötéves távon 4,95 százalék. A jegybanki inflációs cél három százalék, ráadásul a MÁP Plusz kamata adómentes.