Költségvetési összefoglaló – 2020-ban nyugdíjemelés és nyugdíjprémium is lesz

A 2020 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásakor 2,8 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni – olvasható a 2020. évi költségvetésről szóló, kedden benyújtott javaslatban.

Forrás: MTI2019. 06. 04. 18:19
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A javaslat szerint a nyugdíjbiztosítási alap kerete jövőre több mint 3587 milliárd forint lesz. Kiemelték: a 2020-as költségvetésben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, mint az idén. 2010-hez képest a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal több jut jövőre. Hozzátették továbbá, „a kiszámítható és biztonságos időskor megteremtése érdekében a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése mellett hangsúlyos kormányzati cél, hogy az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesüljenek”.

Mint kifejtették, a kormány 2020-ban is prioritásként kezeli a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésének érvényre juttatását, az elért eredmények megőrzését, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását. Az inflációt követő nyugdíjemelés garantálja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését. A kormány kiemelt célja emellett továbbra is, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok kedvező alakulásának.

Úgy fogalmaztak: „az aktív dolgozók sikeréhez hozzájárult a mostani nyugdíjasok munkája, melynek elismerését szolgálja a havi ellátásokon túl a nyugdíjprémium intézménye”. A kormány gazdaságpolitikájának eredményeként 2020-ban már a harmadik egymást követő évben fizetnek nyugdíjprémiumot, melynek fedezete a költségvetésben biztosított – szögezték le.

A kormány a szociális hozzájárulási adó nyugdíjalapot megillető részéből és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból az idei hatályos 1930 milliárd forint helyett 1907 milliárd forinttal kalkulál. Ugyanakkor a biztosított által fizetett nyugdíjjáruléknál az idei 1458 milliárd forint bevétel helyett több mint 1600 milliárd forint bevétellel számolnak jövőre. Az egyszerűsített foglalkoztatás utáni köztehernél az idei, 20 milliárd forintos bevételhez képest jövőre 21,8 milliárd forintra számít a kormány.

Az öregségi nyugdíjra szánt összeg nagyobb a jövő évre tervezett büdzsében, a korhatár felettiek öregségi nyugdíjára több mint 2800 milliárd forintos kiadást terveznek. A nők korhatár előtti nyugellátására szánt keretösszeg csaknem 286 milliárd forint lesz.

A hozzátartozói nyugellátások közül az árvaellátásra több mint 29 milliárd forintot fordítanak, özvegyi nyugellátásra mintegy 356 milliárd forint jut.

A nyugdíjprémium céltartaléka az idei 25 milliárd forinthoz képest jövőre mintegy 20 milliárd forint lesz.

Több jut a népegészségügy fejlesztésére

Az Országgyűlésnek kedd délután benyújtott költségvetési javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2681,4 milliárd forint, szemben az idei 2442 milliárddal.

Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 932 milliárd forint jut az idei 911,3 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre lényegesen többet szánnak; jövőre 3,7 milliárd forint jut erre a célra, szemben az idei 1,7 milliárddal.

A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra ugyanannyit szán jövőre is az állam, 139,5 milliárd forintot. A gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka csökkent, jövőre erre ötmilliárdot szánnak, szemben az idei 10,4 milliárddal.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre a jövő évi előirányzat 125 milliárd, szemben az idei 106,5 milliárddal.

Gyógyszertámogatásra jövőre több forrást irányoz elő a költségvetés, 301,2 milliárd forintot, szemben az idei 280,6 milliárddal. A gyógyszertámogatási céltartalékot is megemelnék, a jövő évi előirányzat 91,7 milliárd, míg az idei 81,7 milliárd forint. Az egyéb gyógyászati segédeszköz támogatása is emelkedik az ideihez képest, az előirányzat 64,6 milliárd forint, a 2019-es 61,1 milliárd forint volt. Bevételi oldalon a szociális hozzájárulási adó E-Alapot megillető részéből és munkáltatói egészségbiztosítási járulékból 755,7 milliárddal számolnak, szemben az idei 750,4 milliárddal, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék soron 1079 milliárd bevétel áll )idén ez 984,9 milliárd). A szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetésekből 28,1 milliárd forint a bevételi előirányzat, szemben az idei 23,7 milliárddal. Népegészségügyi termékadóból (chipsadó) nagyjából 20 milliárd forint többletet vár az állam, a jövő évi előirányzat 77,6 milliárd.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetén belül a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek beruházásaira a felhalmozási kiadás előirányzata 5,6 milliárd, szemben az idei 8,09 milliárd forinttal, míg fejlesztésre 1,2 milliárd forint a jövő évi előirányzat, ami megközelítőleg megegyezik az ideivel.

Az Egészséges Budapest Programra jövőre valamivel több mint 35 milliárd forintot szán a költségvetés a tervezet szerint.

Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására nagyságrendileg ugyanannyi forrást szánnak, mint idén: 4,1 milliárd forintot. Mentésre az előirányzat 43,3 milliárd, szemben az idei 42,9 milliárddal.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2,4 milliárd forint, szemben az idei 2,2 milliárddal.

Több mint húszmilliárd forintot szán a kormány jövőre a babaváró támogatásra

A babaváró támogatásra több mint húszmilliárd forintot, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására pedig tízmilliárd forintot szán a kormány jövőre – derül ki a 2020-as költségvetési törvényjavaslatból, amelyet kedden délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

A jövő évi költségvetésben új elemként jelenik meg az idén július elsejétől igényelhető nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, amelyre tízmilliárd forintot szánnak és a babaváró támogatás, amelynek banki költségtérítésére majdnem négymilliárd forintot, a tartozások – két vagy három gyerek születése esetén érvényesíthető – elengedésére 2,2 milliárd forintot, a kamattámogatásokra pedig több mint 20 milliárd forintot fordítanak. Szintén új elem a hazai bölcsődefejlesztési program, amelyre ötmilliárd forintot fordítanak, valamint a nem állami fenntartású bölcsődék fejlesztésére szánt 1,5 milliárd forintos támogatás.

A tervezet szerint ehhez az évhez hasonlóan 2020-ban is ugyanannyit szán a kormány a Nemzeti Tehetség programra és az Erzsébet-programra: előbbi ismét mintegy 3,1 milliárd forint, utóbbi pedig 4,4 milliárd forint lesz. Szintén ugyanannyi jut családpolitikai programokra, amelyekre majdnem hárommilliárd forintot szánnak, és családpolitikai célú pályázatokra, amelyekre 65 millió forintot fordítanak.

A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbire 80 millió forintot, utóbbira 300 millió forintot fordítanak a javaslat szerint, emelkedik viszont a Családbarát Ország Nonprofit Kft. támogatása, az idei 100 millió forintról 280 millió forintra.

A 35 év alattiak sikeres nyelvvizsgájának támogatására jövőre 800 millió forinttal kevesebb, mintegy kétmilliárd forintot, a 20 év alattiak jogosítványszerzésének támogatására pedig több mint 500 millió forinttal kevesebbet 1,2 milliárd forintot irányoztak elő.

Teljes körűvé válik az ingyenes tankönyvellátás

Fontos célként jelöli meg az oktatási ágazat fejlesztését az Országgyűlés elé kedden beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat, amely szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a megfelelően képzett, minőségi munkaerő.

A dokumentum rögzíti: a versenyképes munkaerő-kínálat biztosítása érdekében kiemelten fontos a nyelvtanulás intenzitásának növelése, az idegen nyelvi oktatás módszertanának fejlesztése. Mindez hozzájárul a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételhez, és ezáltal az ország versenyképességének erősítéséhez.

Az idegen nyelvi stratégia részeként a 2019/2020-as tanévtől kezdve lehetőség nyílik a gimnáziumi és szakgimnáziumi 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országokba történő kéthetes kiutazására iskolai, csoportos, vagy egyéni pályázat révén. A program célja a tanulók nyelvtudásának fejlesztése, különösen az idegen nyelvi kommunikáció terén. A 2019-27 között megvalósuló idegen nyelvi stratégiára 35 milliárd forintot tartalmaz a javaslat.

A fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatására csaknem 2 milliárdot különítenének el, a vezetői engedéllyel összefüggő hozzájárulásra pedig 1,14 milliárdot.

A beterjesztett javaslat kitér arra is, hogy a tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé válik a 2020/2021. tanévtől. A köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatásában résztvevő valamennyi tanuló számára központilag biztosított lesz az ingyenes tankönyvellátás, s az intézkedéssel már a 10-12.évfolyamosok és a 13-16. szakképzési évfolyamok tanulói is ingyen kapják a tankönyveket.

Az előterjesztés fejezeti előirányzatai szerint a hit és erkölcstan tankönyvtámogatására 6,5 milliárdot biztosítanának, köznevelési szerződésekre csaknem 4 milliárdot különítenének el. A Nemzeti Tehetségprogram 3,3 milliárd forinttal szerepel a javaslatban.

Továbbra is támogatnák a Nemzeti Pedagógus Kart, 98 millió forinttal. A Klebelsberg Központ személyi juttatásokra 435,3 milliárdot, dologi kiadásokra 78,1 milliárdot, beruházásokra 9,37 milliárdot kapna. Az Oktatási Hivatal személyi juttatásokra 5,5 milliárddal, dologi kiadásokra 1,57 milliárddal számolhatna.

A javaslat tartalmazza, hogy a gyermekétkeztetés költségvetési finanszírozásával a bölcsődétől az iskoláig biztosítani kívánja a kormány, hogy minden gyermek színvonalas étkeztetésben részesüljön, és minden rászoruló gyermek legalább napi egyszer – már az iskolai szünidőkben is – meleg ételhez jusson.

Felsőoktatási területen változás, hogy a hallgatói normatíva összege 2020-tól 166 600 forint/évre növekszik. A hallgatói juttatások bővülő összege, a tanulmányi és szociális ösztöndíjak növelése hozzájárul a hallgatók és a szüleik felsőoktatási tanulmányokkal járó anyagi terheinek enyhítéséhez – olvasható az előterjesztésben.

Az egyetemek, főiskolák működési bevételi oldalon 329,9 milliárddal, felhalmozási bevételi oldalon 16,8 milliárddal szerepelnek. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 24,4 milliárd forintot irányoznak elő.

A javaslat tartalmazza azt is, hogy az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

Rögzítették még, hogy a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint lesz.

Jövőre is kiemelt támogatásra számíthat a nemzetpolitikai terület

Az idei évhez hasonlóan jövőre is kiemelt támogatásra számíthat a nemzetpolitikai terület az Országgyűlés elé kedden beterjesztett költségvetési javaslat szerint.

A külhoni magyarságot támogató programok finanszírozását bonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő előirányzata jelentősen bővülne, az idei eredetileg előirányzott 28 milliárddal szemben mintegy 46,5 milliárd forintot tehet ki. Ebből a nemzetpolitikai célú támogatásokra 37 milliárdot, a Rákóczi Szövetség támogatására több mint egymilliárd forintot, a Határtalanul! programra az ideihez hasonló összeget, több mint 5 milliárdot, a Magyarság Háza támogatására pedig 224 millió forintot különítenének el. Utóbbi némileg szintén magasabb az ideinél.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően több tárcánál is megjelennek a külhoni magyarok támogatását célzó források.

A legjelentősebb összeget, mintegy 34 milliárd forintot (működési és felhalmozási kiadásként) a külgazdasági és külügyi tárcánál határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására különítenék el. Szintén ez a minisztérium kezeli a csángó-magyar együttműködési programot, amelyre jövőre 532 millió forintot irányoznának elő.

A Miniszterelnökség fejezetében a nemzetpolitikai tevékenység támogatására 5,42 milliárd forintot különítettek el, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pedig az idei 1,2 milliárddal szemben több mint 1,3 milliárdos támogatásra számíthat az előterjesztés alapján.

A külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatására 420 millió forintot, a határon túli egyházi intézmények fejlesztésére 300 milliót, a külhoni és diaszpórában élő magyarság egyházi támogatására 500 milliót fordítanának. Határon túli műemlék-fejlesztésre 250 millió forintot irányoznak elő.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében a határon túli felsőoktatás támogatása 3,32 milliárd forinttal jelenik meg, a köznevelési feladatok 236 millióval, a határon túli kulturális feladatok 98 millió forinttal szerepelnek.

Több mint 100 milliárddal több jut honvédelmi kiadásokra jövőre

A kormány által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint több mint 100 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre mintegy 616 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP nagyjából 1,26 százalékának felel meg. Az idei költségvetésben ez az arány 1,16 százalék volt.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik. Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre 3,8 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 616 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A honvédelmi tárcánál jövőre 39 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt 2020-ban a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés-fejlesztésre, valamint az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel.

Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatására 12 millió forint a keret. A hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 14 milliárddal forinttal járul hozzá a HM.

A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 22 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 42 milliárd forint juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti Honvédkórház számára 267 millió forintos beruházási forrást is terveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál 30 milliárdos bevétellel is számolnak jövőre.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 488 millió forintot kap a honvédségi keretből.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre több mint 1,2 milliárd forintot biztosítanak.

A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2020 januárjától is 44 600 forint lesz.

A költségvetésben kiemelték, meggyőződésük, hogy a „további gyarapodás legfontosabb előfeltétele a biztonság, ezért a honvédelemmel és a közbiztonsággal kapcsolatos kiadások még nagyobb hangsúlyt kapnak a jövő évi költségvetésben”.

Jövőre szinte ugyanannyi jut szociális területre

Az ideivel szinte azonos összegből gazdálkodhat jövőre a szociális terület – derül ki a 2020-as költségvetési törvényjavaslatból, amelyet kedden délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

A Biztos Kezdet Gyerekházakra 830 millió forint, az utcai szociális munkára, közösségi ellátásokra és a krízisközpontokra pedig 1,4 milliárd forint jut jövőre, azaz szinte ugyanannyi, mint idén, és nem változik a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét segítő programok támogatása sem, ez ismét 260 millió forint lesz.

A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci integrációját segítő programokra 2020-ban szintén 239 millió forintot szánnak, 1,5 milliárd forinttal emelkedik viszont a foglalkoztatásuk támogatására fordított összeg, az idei 42-ről 43,5 milliárd forintra.

Az autistaotthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására ehhez az évhez hasonlóan 2020-ban is 190 millió forint jut.

Nem változik a mozgáskorlátozottak gépkocsiszerzési és -átalakítási támogatása, jövőre ismét 841 millió forintot szán erre a kormány, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az elemi látásrehabilitáció támogatása is marad 555 millió forint.

A fogyatékossággal élők érdek-képviseleti szervezeteit az ideivel teljesen megegyező összeggel támogatja a kormány jövőre: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége 170 millió forintot kap, a Siketek és Nagyothallok Országos Szövetségének és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének pedig 215-215 millió forint jut. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége jövőre is 210 millió forintot, az Autisták Országos Szövetsége 68 millió forintot, a Siketvakok Országos Egyesülete pedig 30 millió forintot kap 2020-ban.

Mintegy 735 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatoknak is több költségvetési forrás jut 2020-ban: az idei nagyjából 729 milliárd forintos forrás helyett mintegy 735 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd – derül ki a parlamentnek kedden benyújtott költségvetési javaslatból.

A javaslat szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 157 milliárd forint helyett több mint 173 milliárd forint jut.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására az idei csaknem 190 milliárd forint helyett mintegy 191 milliárd forintot lehet majd fordítani.

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására több mint 163 milliárd forint jut, idén ezen a soron 164 milliárd forint szerepelt.

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására valamivel többet terveznek: a korábbi csaknem 79 milliárd forint helyett több mint 82 milliárd forintot.

A települési önkormányzatok kulturális feladatait mintegy 14 milliárddal támogatnák, ez körülbelül 24 milliárd forinttal alacsonyabb összeg a korábbinál.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira is kevesebbet szánnak: mintegy 50 milliárd helyett 36 milliárdot.

A javaslat szerint lényegesen bővülnek továbbá a helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásaira az idei 49 milliárd forint helyett, jövőre 25 milliárd forintot terveznek.

Jövőre 5,8 milliárd forint jut a pártoknak

Jövőre mintegy 5,78 milliárd forintot biztosít a központi büdzsé a pártok és alapítványaik gazdálkodására a kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján.

A parlamenti pártok közül az előző évhez hasonlóan a Fidesz csaknem 968 millió forintos költségvetési forrásból gazdálkodhat jövőre, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP több mint 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom mintegy 44 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig 24,6 millió forintot kaphat a büdzséből.

A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 1,47 milliárd forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 360 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 212 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 27,5 millió forint költségvetési támogatást kap a tervek szerint. Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány (Momentum) 74 millió, a Savköpő Menyét Alapítvány (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) pedig 41 millió forinthoz juthat.

Tovább nő az egyházi alapintézmények és közgyűjtemények támogatása

Tovább nő az egyházi alapintézmények működésére, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítésére fordítható összeg jövőre a költségvetési javaslat szerint. Míg 2019-ben 10,5 milliárd forintot fordítanak erre a célra, 2020-ra 13,5 milliárdot terveznek.

A parlament honlapjára kedd délután felkerült költségvetési javaslat szerint nő a rendszerváltás után vissza nem adott egyházi ingatlanok utáni járadék is jövőre: az idei 18,7 milliárdról 19,3 milliárd forintra.

Hárommilliárd forintot szán a kormány jövőre az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps programra, 300 milliót kap a Hungary Helps Ügynökség feladatainak ellátására. Továbbá 920 millió forintot szánnak az üldözött keresztényeket segítő ösztöndíjprogramra.

Az ideivel szinte azonos összeg, 3,1 milliárd forint jut jövőre az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására, és szintén ugyanannyit, 3,6 milliárd forintot szánnak a hittanoktatás támogatására.

A Karitatív Tanács tagjai az általuk koordinált feladatok elvégzésére valamivel több mint egymilliárd forintot kapnak, míg idén 18 millió forintból gazdálkodhattak.

Az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra fordítható összeg – a működési és felhalmozási kiadást összeadva – 3,89 milliárd forint.

Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására 810 millió forint jut.

Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre is 2,6 milliárd forintot szánnak, és változatlan összeg, 420 millió forint jut a külhonban szolgálatot teljesítők jövedelempótlékára is.

A vallási közösségek támogatására 81 millió forintot fordítanak.

Jelentős kulturális beruházások a büdzsében

Számos kulturális nagyberuházás szerepel a 2020-as költségvetés kedden benyújtott tervezetében. A Liget Budapest projekt megvalósítása jövőre 29,9 milliárd forintos állami támogatással folytatódhat, a Pannon Park beruházásra pedig a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai között szerepel 3,1 milliárd forint támogatás.

A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására 4,9 milliárd, míg a Budapest Music Center Modern Opera beruházására 1 milliárd forintot szán a törvényjavaslat.

A Szolnoki Szigligeti Színház felújítása 3 milliárd, a kecskeméti Katona József Színház rekonstrukciója 120 millió, a Millenniumi Pavilon felújítása 1,2 milliárd forint kormányzati támogatásban részesül jövőre. A Makovecz Imre Alap 1,4 milliárd, a hódmezővásárhelyi Emlékpont Központ 22 millió, míg az Árpád-ház Program 69 millió forint központi támogatással gazdálkodhat.

A budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv – a Miniszterelnökség fejezetében szereplő – 11,2 milliárd forint, a Népi Építészeti Program 500 millió, a Nemzeti Kastélyprogram 1,1 milliárd, a Nemzeti Várprogram 461 millió forint támogatással folytatódhat 2020-ban.

Petőfi Irodalmi Múzeum számára – 405 milliós tervezett működési bevétel mellett – 7,5 milliárd forintot rendel a javaslat.

A közgyűjteményeknél az Emmi fejezetében 4,1 milliárd forint saját bevétellel számol a tervezet, ezt csaknem 19,5 milliárd forint költségvetési támogatás egészíti ki.

A közgyűjtemények nemzeti értékmentő programjára 530 millió, közkönyvtári kölcsönzési jogdíjakra 160 millió, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítására 800 millió forintot szán a javaslat.

A művészeti intézmények működési bevételekből 4,6 milliárd, a központi költségvetésből pedig mintegy 16 milliárd forinthoz juthatnak jövőre.

Filmszakmai támogatásokra az Emmi költségvetésében 143 millió forintot rendel a tervezet.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot 229 millió forinttal tervezi támogatni a kormány, míg a kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események 750 millió forint támogatásban részesülhetnek.

Külön soron szerepel a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál, melyek megrendezését csaknem 2 milliárd forinttal támogatja jövőre az állam.

Közművelődési szakmai feladatokra, kulturális szakemberek továbbképzésére, valamint a Csoóri Sándor Alap és az Nemzeti Művelődési Intézet támogatására összesen 5,7 milliárd forintot szán a javaslat.

A Magyar Rádió Zenei együtteseinek támogatása 300 millió forint lesz, a 100 Tagú Cigányzenekar 30 milliós támogatást kap, művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatására pedig 2,3 milliárd forint jut 2020-ban.

Az előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatokra (működési és művészeti pályázatok) 1,4 milliárd forintot rendel a tervezet, míg az előadóművészeti szervezetek többlettámogatása 37 milliárd forintot tesz ki.

A művészeti nyugdíjsegélyek megtérítésére 1,4 milliárd, a nemzeti identitás erősítését célzó programokra pedig 7,1 milliárd forintot fordít jövőre az Emmi.

A Várpalotai Trianon Múzeumot működtető Trianon Múzeum Alapítvány 320 millió forint támogatásban részesülhet, míg a többi kulturális alapítvány működési és programtámogatására összesen több mint 2 milliárd forint jut.

A Magyar Írószövetség számára 30 millió forint, egyéb kulturális társadalmi, civil és nonprofit szervezetek támogatására 570 millió forintot rendel a tervezet.

A Müpa működtetéséhez csaknem 11,3 milliárd forinttal járul hozzá jövőre a kormányzat.

Az ideihez hasonló összeget kap a sport

Továbbra is fontos feladatnak tartja a kormány a sport és a szabadidős tevékenységek támogatását, amelyre a jövő évi költségvetési javaslatban nagyságrendileg azonos összeget szán, mint az ideiben. A 2020-as költségvetési törvényjavaslatból – amelyet kedd délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján – kiderül, hogy a jövő évi előirányzat a sportra és szabadidős tevékenységekre a központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai szerint 228 milliárd forint.

A javaslatban a legnagyobb tételt a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása jelenti 22,2 milliárd forinttal.

Versenysportra 9,8 milliárd, a Kemény Ferenc sportlétesítményfejlesztési programra 9,6 milliárd, az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, továbbá az MLSZ feladatainak támogatására 9 milliárd forint áll rendelkezésre.

Nagyobb tétel a költségvetésben a Hungaroring Sport Zrt. (14,7 milliárd forint) fejlesztése, valamint a sportakadémiák támogatása (9,8 milliárd).

A Bozsik Stadion fejlesztésére 4,1 milliárd, a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartásának és üzemeltetésének támogatására 3,3 milliárd, a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására pedig 3,1 milliárd jut.

Az utánpótlás-nevelési feladatokat 2,3 milliárd, a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását 2,4 milliárd, a Nemzeti Korcsolyázó Központ fejlesztését 1 milliárd forinttal segíti a büdzsé.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása július 12-én lesz a Parlamentben.

A Pénzügyminisztérium 577,55 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre

A Pénzügyminisztérium (PM) büdzséje jövőre 577,55 milliárd forintra csökken az idei 793,9 milliárd forintról, a tárca tervezett saját bevétele pedig az idei 58,99 milliárdról 57,87 milliárd forintra mérséklődik a parlament honlapján kedden közzétett, a 2020. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

A javaslat szerint a pénzügyi tárca működési kiadásainak fedezésére az idei 682,2 milliárd forinttal szemben 470,2 milliárd forintot fordíthat, amiből a bevétellel fedezett összeg 29,04 milliárd forint, míg idén 45,74 milliárd forint.

A PM jövőre 1,48 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat az idei 1,55 milliárd forint után és az idei 54,7 millió forintos bevétellel szemben 358 millió forint bevétellel.

A hazai beruházások kiadási oldalára 105,84 milliárd, bevételi oldalára 28,47 milliárd forintot terveztek a Pénzügyminisztérium fejezetben, míg tavaly ez 110,15 milliárd, illetve 13,2 milliárd forint volt.

Magának a Pénzügyminisztériumnak 1,08 milliárd forint működési bevételt irányoztak elő az idei 7,54 milliárd forint után, a személyi juttatásokra az idei 10,53 milliárd után 13,03 milliárd forintot terveztek, a dologi kiadásokra pedig 2,36 milliárdot az idei 2,23 milliárd forint után.

A PM költségvetésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövő évi működési bevételi előirányzata az ideihez hasonlóan 4,89 milliárd forint, felhalmozási bevétele is hasonló nagyságrendű, 244,9 millió forint. A jövő évi büdzsében a NAV személyi juttatásaira 117,23 milliárd forintot szánnak, dologi kiadásaira 49,01 milliárd forintot terveztek be, míg idén 117,17 milliárd, illetve 56,72 milliárd forintot. A NAV beruházásaira az idei 11,46 milliárd forint után 8,55 milliárd forintot, a felújításokra az ideivel megegyezően 1,54 milliárd forintot szánnak.

A Magyar Államkincstár (MÁK) működési bevételeire az idei 26,18 milliárd forintnál kevesebbet, 14,6 milliárd forintot állítottak be. A kincstár személyi juttatásaira szánt összeg az idei 27,09 milliárd forintról 35,78 milliárd forintra nőtt, míg dologi kiadásokra az idei 26,96 milliárd forinttal szemben 13,96 milliárd forint jut.

A tárca büdzséjében szerepel az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is, ennek személyi juttatásai 1,66 (idén 1,06) milliárd forintra rúgnak, teljes működési bevétele 2,37 (idén 1,18) milliárd forintot tesz ki, dologi kiadásait 858,7 (idén 527) millió forintra tervezték.

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 37 milliárdra nő

Több mint 37 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése, az idei 28 milliárd után – olvasható a 2020-as büdzsé javaslatában, amelyet kedden délután terjesztett a Ház elé a pénzügyminiszter.

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében 2020-ban 6,8 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 1,5 milliárd forinttal többet dologi kiadásokra.

Növekszik a járulékok összege, 300 millióval többet fordítanak felújításokra, a beruházásokra elkölthető keret viszont változatlanul 3,5 milliárd forint.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre 34,5 millió forinttal csökken 2,4 milliárd forintra, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje szűk 1,5 milliárd. Csökkennek a személyi és dologi kiadások is.

Az országvédelmi alapba 378 milliárd forint jut

A Miniszterelnökségre és intézményeire, valamint az általa koordinált programokra 752 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi költségvetési javaslat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 153 milliárd forinttal, a Miniszterelnöki Kormányiroda pedig 640 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre. Utóbbihoz kerül a Pénzügyminisztériumtól az országvédelmi alap, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések kerete.

A Miniszterelnökség, amely idén 803 milliárd forintból gazdálkodik, jövőre 46 milliárd forintos bevétellel számol és 705 milliárd forintos támogatásban részesül.

A tárca az ideinél valamivel kevesebbet, 25 milliárd forintot fordíthat saját gazdálkodására. Személyi juttatásokra bő kétmilliárd forinttal többet költhetnek, míg a dologi kiadások kerete csaknem 4 milliárd forinttal csökken. Beruházásokra az idei csaknem kétszeresét, 855 millió forintot fordíthat.

A fővárosi, megyei és járási kormányhivatalok 222 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre, 2 milliárddal kevesebből, mint idén. Beruházásokra a tavalyival csaknem megegyező összeg, 4,6 milliárd forint jut, felújításokra 2,2 milliárd.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára 15 milliárd forintot tartalmaz a jövő évi büdzsé javaslata az idei 9,2 milliárd forint után. Budapest és a főváros agglomerációjának fejlesztésére az idei 119 milliárd forintos összeg után jövőre 68 milliárd forint jut. Míg a tárca tavalyi büdzséjét növelte a Nemzeti Olimpiai Központ 88 milliárd forintos kerete, erre az idei büdzsé már nem tartalmaz forrást, viszont 35 milliárd forint szerepel az új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokra.

A Nemzeti Együttműködési Alapba 7,7 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi költségvetési javaslat. A Miniszterelnökség büdzséje egyházi célú központi költségvetési támogatásokra 64 milliárd forintot irányoz elő. A Nemzeti Hauszmann Tervre 11 milliárd forintot, a Modern városok programra 85 milliárdot, a Magyar falu programra 90 milliárdot szán a tárca, a Paks II. tőkeemelésre pedig 77 milliárd forintot.

A Miniszterelnöki Kormányiroda az idei 192 milliárd forintnál lényegesen magasabb összeggel, 640 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre. A tárca költségvetése tartalmazza ugyanis a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt 110 milliárd forintot, valamint az országvédelmi alapot, amelynek összege 378 milliárd forint. E két forrás idén még a Pénzügyminisztérium büdzséjéhez került, és előbbi 165 milliárdos keret volt, míg az utóbbi 60 milliárdos.

A személyi juttatások összege megkétszereződik a minisztériumban, és megközelíti a 4 milliárd forintot.

Továbbra is a tárca büdzséjében szerepel a Szerencsejáték Felügyelet működtetése vagy az autópálya rendelkezésre állási díj (119 milliárd), ezek összege szinte változatlan az ideihez képest. De míg idén ezen tárca bevételét növelte a például a szerencsejátékból vagy a dohánytermékek kiskereskedelméből befolyó koncessziós díj, jövőre ezek már az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben szerepelnek.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda az idei 128 milliárd forint után jövőre 153 milliárd forintból gazdálkodhat. Szintén megkétszerezve, 3,8 milliárd forint jut majd személyi kiadásokra. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal az idei 590 millió forint után 630 millió forinttal gazdálkodhat, kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra az ideinél 5 milliárddal kevesebbet, 24 milliárd forintot szánnak.

Turisztikai fejlesztésekre az idei kétszerese, 30 milliárd forint juthat, a Batthyány Lajos Alapítvány támogatására pedig 3,5 milliárd.

Mintegy 185 milliárd forint kiadással számolhat jövőre a KKM

Összesen 185,3 milliárd forint kiadást és 7,98 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 101,9 milliárd forinttal kevesebbet költhet jövőre a tárca, mint az idén.

A parlament honlapjára kedd délután felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét – 74,77 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 7,54 milliárd forint működési bevétel társul.

A minisztérium központi igazgatására 15,35 milliárd forint működési kiadást és 188,6 millió forint működési bevételt irányoz elő a kormány.

A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,79 milliárd forint működési kiadást szerepeltet a költségvetési javaslat, az Információs Hivatalnak pedig 13,75 milliárd forintot.

Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre csaknem 16,11 milliárd forintot fordíthatnak. Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulást 143 millió forintban határozták meg.

A határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 3,5 milliárd forintot fordítanak.

A törvényjavaslat szerint 195 millió forintot az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására szánnak, 350 millió forintot pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány segítésére. 608 millió forintot kap a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, és 195 millió forintból támogatnak egy vízipari exportprogramot. A Csángó-Magyar Együttműködési Programot 532 millió forinttal támogatnák, míg a mexikói földrengés okozta károk helyreállításának támogatására 1,145 milliárd forint juthat.

A tervezetben 2,17 milliárd forint szerepel az űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 19,2 milliárd forintot fordít a tárca. Külgazdasági fejlesztési célelőirányzat címen 4,44 milliárd forint szerepel a javaslatban, kötött segélyhitelezésre 17,9 milliárd forint juthat. Közép-európai külgazdaságfejlesztési célelőirányzat címen 1,45 milliárd forint áll az előterjesztésben.

A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 239 millió forintot szánnak, kulturális diplomáciai projektek támogatására 300 millió forintot, az állami protokoll támogatására pedig 240 millió forintot költenének.

Több mint 648 milliárd forint a tartalék a jövő évi büdzsében

Több mint 648 milliárd forint a tartalék a jövő évi büdzsében, az idei előirányzott 381 milliárd forint után, az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására – derül ki az Országgyűlésnek szerdán benyújtott költségvetési törvényjavaslatból.

A javaslat szerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített összeg 165 milliárdról 110 milliárd forintra csökken. A céltartalékok összege 136 milliárd forintról több mint 165 milliárd forintra nő. Az országvédelmi alap emelkedik a legnagyobb mértékben, 60 milliárd forintról 378 milliárdra. A tartalékok közé sorolt beruházás előkészítési alap 20 milliárd forintól 10 milliárdra csökken.

Az indoklás szerint a kormány célja a fiskális biztonság megerősítése és fenntartása, melynek érdekében – a külső kockázatok kivédésére és kezelésére – a GDP 1 százalékát kitevő mértékben biztonsági tartalékokat képez az országvédelmi alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatain.

A céltartalékok többek között a közszféra bérkompenzációs juttatását, a prémiumévek programot, az Állami Számvevőszék illetményalap változását, a központi költségvetési szervek racionalizálási intézkedéseinek segítését szolgálják.

Az országvédelmi alap csak abban az esetben és olyan mértékben használható fel, amennyiben a hiánycél elérése biztosított.

Csökkennek az ITM kiadásai jövőre, bevételei kissé nőnek

A kiadások a 2020. évi költségvetési javaslat alapján 1166,7 milliárd forintot érnek el az idei költségvetési törvényben szereplő 1399,7 milliárd forinttal szemben, a bevételek pedig 124,2 milliárd forintot az idei 110,3 milliárd forint után.

A szaktárca jövő évi költségvetésében a közlekedési ágazat 94,1 milliárd forintot fordíthatna a közúthálózat fenntartására és működtetésére, 29,9 milliárd forintot az útdíjrendszer működtetésére. A vasúthálózat fejlesztésére mintegy 24,1 milliárd forintot, kiemelt közúti projektekre több mint 200 milliárd forintot költenének. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására összesen több mint 63,5 milliárd forint kiadással terveznek.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az infrastruktúra-fejlesztési program keretében folytatódik az autópályák országhatárig való elvezetése, a régióközpontok gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása, illetve térségi fejlesztési elemekre a közútfejlesztés.

Az uniós társfinanszírozású vasúti projektek mellett – a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztésén felül – hazai költségvetési forrásból folytatódnak egyes, a gazdasági növekedést szolgáló vasúti infrastrukturális beruházások.

A kerékpáros létesítmények fejlesztésére csaknem 16 milliárd forintot terveznek.

A hazai fejlesztésű programok közül a Hungaroring Sport Zrt. csaknem 14,8 milliárd forint támogatást kaphat. A gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatban 5 forint lesz.

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) végrehajtásához kapcsolódó feladatokra csaknem 9,8 milliárd forintot fordíthatna a tárca, a zöldgazdaság finanszírozási rendszerre összesen csaknem 39 milliárd forintot, a hulladék-gazdálkodási feladatok támogatására 14,4 milliárd forintot.

Az Irinyi Terv iparstratégiai támogatásaira összesen csaknem 2,5 milliárd forint, a beszállító-fejlesztési programra csaknem 3 milliárd forint, az Ipar 4.0 programra 1,4 milliárd forint állna rendelkezésre jövőre a tárca költségvetésében, az építőipari ágazat technológiai korszerűsítését, a hatékonyság növelését csaknem 6 milliárd forinttal támogatnák.

A közlekedési közszolgáltatások közül a vasúti pályahálózat működtetése 106 milliárd forint költségtérítés kap jövőre, a vasúti személyszállítás 173 milliárd forintot, az autóbusszal végzett személyszállítás állami költségtérítése jövőre 90 milliárd forint lesz.

Az Agrárminisztérium több mint 218 milliárdos büdzsére számíthat

Az Agrárminisztérium a jövő évben 218,3 milliárd forintos büdzsével számolhat az idei 206,2 milliárd forint után a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint, amely kedden jelent meg parlament honlapján.

Ebből 193,746 milliárd forint hazai működési költségvetési, 12,165 milliárd forint felhalmozási költségvetési, 12,422 milliárd forint európai uniós fejlesztési költségvetési forrás. A tervezett kiadást 32,9 milliárd forint értékben fedik le hazai működési, illetve felhalmozási bevételek. A szaktárca igazgatására 2020-ban 9,38 milliárd forintot rendel a költségvetés az előző évi 8,16 millió forint után.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működésére 15,2 milliárd forint jut, egyidejűleg a hivatalnak 10,468 milliárd forint működési bevételt kell elérnie. Tavaly 14,682 milliárd forint volt a működés költsége 10,169 milliárd forint bevételi előirányzat mellett.

A ménesgazdaságok működésére 3,614 milliárd forintot biztosítanak jövőre, emellett 2,99 milliárd forint bevétellel is számolnak. Az idei költségvetés 3,585 milliárd forintot szánt a működésre 2,9 milliárd bevétel mellett.

A mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei az ideihez hasonló 25,7 milliárd forint költségvetéssel működhetnek jövőre, eközben 5,2 milliárd forint bevétellel számolhatnak. Beruházásokra, felújításokra 1,69 milliárd forint jut.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ számára jövőre 6 milliárd forintot rendel a költségvetés, egyidejűleg 2,116 milliárd forint bevételt vár. Az idén 4,9 milliárd jutott, 1,79 milliárd forint bevétel mellett.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ működése jövőre 1,5 milliárd forintba kerül, beruházásokra 240 millió forint, ugyanakkor 185,3 millió forint bevételt érhet el a központ. A génmegőrzési intézmények idei költségvetése hasonlóképpen 1,5 milliárd forint.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1,84 milliárd forintból működhet jövőre, miközben 1,239 milliárd forint bevételt is elvárnak tőle. Az idei működésre 1,65 milliárdot osztott tavaly a kormány.

A nemzeti park igazgatóságok 13,08 milliárd forint működési költséggel számolhatnak, egyidejűleg 6,04 milliárd forint bevétellel. Felújításokra, beruházásokra mintegy 490 millió forintot fordíthatnak. Az idén 9,5 milliárd forint jutott a működésre, 5,7 milliárd forint bevételi előirányzat mellett.

A Nemzeti Földügyi Központ költségvetése 2,2 milliárd forintra rúg jövőre. A nemzeti földalapkezelő 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között környezetvédelmi célelőirányzatokra 3,56 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés. Például természetvédelmi pályázatok támogatására 900 millió forint juthat, ugyanezt a célt 2019-ben 679 millió forint szolgálja. Környezetvédelmi pályázatokra 622,8 milliót javasol a dokumentum, erre az idén 471,8 millió forint jutott. Az ideihez hasonló 570 millió forint mehet védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítására.

Az agrár célelőirányzatok között a határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatásának költsége a javaslat szerint 518,9 millió forint, csaknem ugyanannyi, mint az idén. A hungarikumok és nemzeti értéktár megőrzésének és népszerűsítésének támogatása 490,5 millió forinttal gazdálkodhat, az idén 492,7 millió forinttal. A parlagfű elleni védekezésre 44,1 millió forint jut, az ideinek csaknem megfelelő összeg. Az állami génmegőrzési feladatokat 705 millió forint támogatja, az idén ez még 901 millió volt. A zártkerti program támogatására 1 milliárd forintot szánnak, 2019-ben ez 1,99 milliárd forint.

A nemzeti támogatások keretében állattenyésztési feladatokra a 2019. évinek megfelelő 1,3 milliárd, a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatására hasonlóképpen 866 millió forint jut.

A nemzeti agrártámogatások összege a 2019. évi 78,3 milliárd után 77,22 milliárd forint lesz jövőre, az agrárkárenyhítésé 8,6 milliárd forint, ugyanannyi, mint az idén, itt egyidejűleg 4,3 milliárd forint bevétellel is számol a költségvetés. Az agrárvállalkozások hitelgarancia-rendszerének erősítésére 5 milliárd forint jut.

Az uniós programok között kiegészítő támogatást kap egyebek között a Méhészeti Nemzeti program 1,36 milliárd forint értékben, a tavalyi 788 millió után. Az Igyál tejet program forrása 3,8 milliárd forint, 2019-ben még 4,3 milliárd. A speciális szövetkezések (tész) támogatására 4 milliárd forint jut jövőre, míg az idén 4,2 milliárd, az iskolagyümölcs programra pedig 2,35 milliárd, az idei 2,28 milliárd forint után.

Uniós fejlesztések kifizetésére 1686,2 milliárd forint szerepel a büdzsében

A jövő évi költségvetési javaslatban az európai uniós fejlesztési források kifizetésére 1686,2 milliárd forint kifizetést terveznek, szemben a 2019. évi 1800 milliárd forinttal.

A 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó operatív programok közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) 190,7 milliárd forint működési kiadás és 324 milliárd forint felhalmozási kiadás kifizetést tervezi a kormány az idei költségvetésben szereplő 200 milliárd és 340 milliárd forint után.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (Vekop) jövőre 32,7 milliárd forint működési és 14,16 felhalmozási kiadást irányoznak elő jövőre az idei 38 milliárd és 16 milliárd forinttal szemben.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) 13,2 milliárd forint jut működési kiadásra és felhalmozási kiadásra 141,9 milliárd forint szerepel jövőre, az idei költségvetésben erre 5,7 milliárd és 61,7 milliárd forint szerepel.

Az Integrált Közlekedési Operatív Programban (Ikop) 54,8 milliárd forint működési és 380 milliárd felhalmozási kiadás kifizetés várható a 2020-as célelőirányzatban, szemben az ez évi költségvetés 68,5 millió forint és 474 milliárd forint után.

A Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Programban (Kehop) 12,04 milliárd forint működési és 87,5 milliárd felhalmozási kiadással számolnak, ami az idén 13 milliárd, illetve 95 milliárd forint volt.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) 64,2 milliárd forint szerepel működésre és 27,26 milliárd felhalmozásra, ami az idén működésre 117 milliárd, illetve felhalmozásra 49,9 milliárd forint volt.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programban (Köfop) 49,5 milliárd forint működési kiadás és 725 millió forint felhalmozási kiadás szerepel jövőre, szemben az idei 84 milliárd működési és 1,2 milliárd felhalmozási kiadással.

Jelentősebb tételt tesz ki a Vidékfejlesztési Programban a mintegy 139,4 milliárd forint működési kiadás és a 20,6 milliárd felhalmozási kiadás kifizetése, az idei 206,7 milliárd működési és a 23,7 milliárd forint felhalmozási kiadás után.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.