A fogyasztó is nyer az új stratégián

Ambiciózus, az uniós forgatókönyvnél szigorúbb ütemben válna zöldebbé a magyar gazdaság, ehhez pedig a fogyasztók is hozzájárulhatnak úgy, ha termelővé válnak. Egyebek mellett ennek ösztönzése is szerepel a tegnap közzétett Nemzeti energia-stratégiában.

Az okosmérés terjedésével a rezsikiadás is ellenőrizhetőbb lenne Fotó: Bach Máté

Magyarország a világ 21 olyan országa közé tartozik, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás (32 százalékkal) és az energiafelhasználás (15 százalékkal). A magyar gazdaságban 2010 óta egységnyi GDP-előállítás 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) annak apropóján, hogy közzétette a kormány által a közelmúltban elfogadott, 2030-ig szóló energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat.

A kormány az Európai Unió 2030-ig kitűzött céljaival egyetért, ugyanis ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és elérhetőek a teljesítéshez szükséges források is. Az uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb, hogy itthon a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig kilencven százalékra emelkedjen: ezt a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal kívánja elérni a kormány – számolt be a célkitűzésről korábban lapunk is.

Ezek mellett Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. A cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es értékhez képest. Az évtized végére a magyar energiafelhasználásban a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya. Az ITM 2020 végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát.

A fenti célok eléréséhez az energiafogyasztók közreműködése is szükséges, ezzel párhuzamosan pedig a Nemzeti energiastratégiában számukra olyan lehetőségek is szerepelnek, amelyek segítik alacsonyan tartani a rezsiköltségeket, valamint erősíteni az energiafüggetlenséget. A passzív fogyasztóból egyre inkább aktív, részben önellátó termelő-fogyasztó válna azáltal, hogy a kormány továbbra is támogatná a háztáji megújulóenergia-termelést.

Az okosmérés terjedésével a rezsikiadás is ellenőrizhetőbb lenne
Fotó: Bach Máté

A szemléletváltásban szerepe lesz a digitalizációnak és az okosmérés elterjedésének is, a fogyasztók aktív piaci szerepvállalásának ugyanis feltétele, hogy szabályozhassák az energiafelhasználásukat. A távhőfogyasztásuk alakulásáról pontos információhoz, szolgáltatójuktól versenyképes díjcsomagajánlatokhoz juthatnak az ügyfelek. Várhatóan előírás is lesz, hogy a hagyományos villamosenergia-mérőket érvényességük lejártakor csak okos mérőeszközökre lehessen cserélni.

Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóknak pedig azt írnák elő, hogy az okosmérővel rendelkező ügyfeleik részére jobb hálózat-kihasználásra ösztönző, rugalmas árazású szolgáltatási díjcsomagot ajánljanak. Így a fogyasztó amellett, hogy ellenőrzése alatt tarthatja a rezsikiadásait, a kínálati oldalon értékesítheti a villamosenergia-rendszer egyensúlyához a hozzájárulását, vagyis az általa termelt zöldáramot. Ehhez szükséges lesz a háztartások és a kisebb vállalati fogyasztók esetében olyan független szereplők megjelenése is, amelyek több felhasználó fogyasztását és termelését kombinálják értékesítés vagy vásárlás céljából valamely szervezett energiapiacon. Ezeknek az úgynevezett aggregátoroknak a létrejöttét segítő jogszabályi környezet megalkotása várható.

A háztartási méretű napelemek terjedése nemcsak a fogyasztó, illetve akár az elektromos autó áramigényének fedezésében segít, hanem kiválthatja a gázfelhasználást vagy éppen a távhő felhasználását (amennyiben az nem hatékony) is földhő, környezeti hő, villamos fűtés felhasználásával.

Átvizsgálják a villamos energia és a földgáz hatósági árszabályozásának átalakítási lehetőségeit is, áttekintik az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot (ide tartoznak a lakossági fogyasztók és a kisfogyasztók, illetve a közfeladatot ellátó intézmények), továbbá cél az ellátás keretén belül szolgáltatási csomagok összeállítása. A távhőszektor támogatási rendszerének felülvizsgálata pedig azért indokolt, mert a jelenlegi módszertan nem ösztönöz kellően a távhőrendszer korszerűsítésére és zöldítésére, ez pedig elengedhetetlen a klímacélok eléréséhez.