Az internet nemzetközi forgalma megháromszorozódott 2015 óta, és további duplázódására számítanak a Cisco szakemberei 2022-re. Ez 4,2 zettabájtnyi, közérthetőbben fogalmazva 4,2 trillió gigabájt adat áramlását jelenti. Ez úgy jön össze, hogy a mobilnetet használók száma a 2018-as 3,6 milliárdról ötmilliárdra növekszik az évtized közepére, míg a világhálóra csatlakozó, emberi közbeavatkozás nélkül egymással kommunikáló eszközök közötti kapcsolatok száma (a dolgok internete) megháromszorozódik, és eléri a 25 milliárdot.
Ahhoz, hogy mindezt az igényt és növekedést ki lehessen szolgálni, az adatközpontok és a hálózati szolgáltatások iránti keresletnek is exponenciálisan kell bővülnie, hiszen az IP-forgalom legnagyobb része ezeken fut keresztül. És ha szaporodik az összeköttetések száma, az növeli a szektor villamos energia iránti igényét, illetve többszöröző hatás is mutatkozik: minden bit, amely a hálózaton utazik az adatközponttól a végfelhasználóig, további öt bit adat továbbítását generálja.
Az adatközpontok villamosenergia-igénye világszerte 2018-ban 198 TWh lehetett becslések szerint, ami csaknem a teljes áramfogyasztás egy százalékát jelenti – olvasható ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentéséből. A hardveres és az adatközponti infrastruktúra hatékonyságának jelenlegi tendenciái alapján ez a szám várhatóan enyhén csökken, 2021-re 191 TWh fogyasztást prognosztizálnak. Még annak ellenére is, hogy az adatközpontok forgalma nyolcvan százalékkal, munkaterhelése ötvennel ugrik meg a következő két évben.

Fotó: Reuters
Az adatközponti szolgáltatások iránti kereslet erőteljes növekedését ugyanakkor ellensúlyozza az, hogy folyamatosan javul a kiszolgálók, a tárolóeszközök, a hálózati kapcsolók és az adatközponti infrastruktúra energiahatékonysága. Más jelenség is áll amögött, hogy az áramfelhasználás nem a vártnak megfelelő ütemben növekszik a szektorban, ez pedig a felhőalapú szolgáltatások és az úgynevezett hiperméretes adatközpontok használatának terjedése. A hiperméretes adatközpontok kifejezetten hatékony, nagy kapacitású felhőalapú adatközpontok, amelyeket olyan szoftverrel irányítanak, ami lehetővé teszi a nagyobb munkaterhelést kisebb igénybevétel mellett. Ezek jelentik tehát a jövőt a kicsi, ezért kevésbé hatékony adatközpontok után.