Elemzők: Nem változott a jegybank alapállása

Változatlan a monetáris politika alapállása, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden – mondták az MTI által megkérdezett elemzők a kamatdöntést kommentálva.

Újdonságként említik benne a koronavírust, amely a monetáris politikát két irányba befolyásolja: a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés szigorítást, a lassuló világgazdasági növekedés lazítást eredményezhet. A közlemény utolsó mondata is kettős üzenetet hordoz: egyrészt a jegybank a tartós inflációs folyamatokra reagál csak, másrészt viszont fokozott figyelemmel kíséri a fejlemények alakulását – jegyezte meg Regős Gábor.

A piaci konszenzussal és saját várakozásukkal is teljesen összhangban lévő kamatdöntés kommentjéből Jobbágy Sándor, a CIB csoport elemzője azt emelte ki: a forint gyengülését a januári kamatdöntést követő hivatalos közlemény sem kommentálta. Az inflációs kilátások megítélésében sem történt változás: a decemberi közleménnyel megegyezően „.a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak” megállapítás maradt érvényben a januári közlemény szerint is.

A kilátásokat illetően e hónapban sem köteleződött el az MNB semmilyen jövőbeni kamatpálya mellett. Azonban egy apró, de fontos változás volt annak hangsúlyozása, hogy az MNB a tartós változásokra reagál – tette hozzá.

A közlemény az elemző szerint arra utal, hogy ameddig a forint gyengülése nem mutat további gyorsulást, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba való átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forint árfolyama miatt nem módosítja a kamatkondíciókat, legfeljebb az FX-swap aukciókon keresztül reagál, a forintlikviditás módosításával. A jegybank tehát maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett.

„Ez megerősíti azt a korábbi várakozásunkat, mely szerint rövid távon tartós forinterősödési korrekció kibontakozására minimális az esély, sőt, a következő egy-két hónapban az idén vártnál magasabb EUR/HUF árfolyam lehet jellemző” – áll a CIB elemzésében.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Szolgáltató senior elemzője kiemelte: a tanács közleménye korábban az „inflációs kilátások jövőbeni alakulását” nevezte meghatározónak, a friss közleményben viszont az „inflációs kilátások tartós megváltozása” szerepel. Ez arra utal, hogy a jegybank nem reagál „az ideiglenes inflációs túllövésre”.

Az inflációs kilátások feljebb tolódtak, a decemberi közleményben úgy várták, hogy az előrejelzési horizont második felére a 3 százalékos cél közelébe csökken vissza a drágulás üteme, a maiban az idei év végére a toleranciasávba (a felső széle 4 százalék) való visszatérést prognosztizálják. Összességében galamb hangvételű a közlemény, amelynek üzenete, hogy magasabb infláció esetén sem fognak érdemben szigorítani a monetáris politikai kondíciókon – szögezte le Varga Zoltán.

Az Equilor várakozása szerint az idei év egészében 3,4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet az infláció. Amíg a jegybank nem látja tartósan veszélyben az inflációs célszint toleranciasávjának felső szélét (4 százalék), nagy valószínűséggel nem fog határozott lépéseket tenni. Ugyanakkor a forintgyengülés ütemének intenzívebbé válása nem lenne túl komfortos, így ez esetben jelzésértékű beavatkozás(ok)ra sor kerülhet – fűzte hozzá az elemző.