Több mint kétmillióan élnek Magyarországon fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel

Régóta jár már személyi­ jövedelemadó-kedvezmény bizonyos fogyatékosságok és tartós, krónikus betegségek után. Azt, hogy pontosan kik érvényesíthetik az enyhítést, terjedelmes kormányrendelet határozza meg.

Haiman Éva
2020. 01. 29. 11:30
Sokszor súlyos gondokra derítenek fényt a vizsgálatok Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Régóta jár már személyi­ jövedelemadó-kedvezmény bizonyos fogyatékosságok és tartós, krónikus betegségek után. Azt, hogy pontosan kik érvényesíthetik az enyhítést, terjedelmes kormányrendelet határozza meg, ezért érdemes a hatályos szabályozással közelebbről megismerkedniük azoknak az adófizetőknek, akik valamilyen tartós megbetegedésben, fogyatékosságban szenvednek. Azt ugyanakkor jó tudni, hogy adókedvezmény igénybe vehető a cukor-, a szív- és az érbetegség többféle formája, vérképzőszervi betegségek, számos pszichés zavar után, de ­például laktózérzékenység esetén is. Az adókedvezménnyel az emésztőrendszer betegségeiben szenvedők közül is sokan élhetnek, ahogyan a művesekezelésre szorulók, illetve a daganatos betegek is. Ez utóbbiak köre 2019. ­január 1-jétől – hosszú idő után először – bővült, így az adókedvezményt immár az emlő-, a méhnyak-, a petefészek-, illetve a prosztata- és a heredaganattal diagnosztizáltaknak, valamint egy súlyos gyulladásos női betegség, az endometriózis esetén is jár. Csak ez utóbbitól, becslések szerint, mintegy kétszázezer nő szenved Magyarországon. Fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel összességében több mint kétmil­lióan élnek: a mozgás-, értelmi, látás- és hallássérültek száma mintegy félmillióra tehető, míg több mint 1,6 millióan szenvednek valamilyen krónikus betegségben.

Sokszor súlyos gondokra derítenek fényt a vizsgálatok
Fotó: Kurucz Árpád

A kedvezmény érvényesítésének gyakorlati tudnivalói közül érdemes kiemelni, hogy a könnyítés igénybevételéhez nincs szükség másra, mint a rendeletben előírt szakorvosi vagy háziorvosi igazolásra, amit nem kell megküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, azonban meg kell őrizni. Fogyatékosság esetén a minősítésről szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozat szükséges. A kedvezmény a rendszeres juttatások – mint amilyen egyebek közt a munkabér – adóelőlegének meghatározásakor figyelembe vehető, ezért a határozat, az orvosi igazolás alapján az érintetteknek érdemes nyilatkozatot tenniük erről a munkáltatójuknak. A jogosultságot igazoló iratokat az adófizetők szintén nem kötelesek a munkáltatónak bemutatni, átadni, a nyilatkozat tartalmáért, jogszerűségéért ugyanakkor felelősséggel tartoznak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.