A boltokban hasznosult a béremelés

Ahogy azt a piac egész évben mutatta, tavaly rendkívüli időszakot produkált a magyarországi kiskereskedelem, a reálbérek nagyarányú erősödése a lakossági vásárlásokban éreztette leginkább a hatását. A statisztikai hivatal 2019. évről szóló összesítése azt mutatja, hogy a családok tavaly a korábbi éveket is jócskán meghaladó lendülettel, mennyiségben hat százalékkal több árucikket vittek haza, minden területen növelték a cégek forgalmát, mind az élelmiszerboltokban, mind az otthonteremtéshez kapcsolódó iparcikk­üzletekben.

Fotó: Bach Máté

Impozáns számokat tett közzé szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2019. év kiskereskedelmi fogyasztásáról. A mindennapi vásárlások, az otthonteremtéshez, a családi beruházásokhoz, a gyermekek ellátásához és a személyes gyarapodáshoz szükséges bolti beszerzések egész évben fölfelé mutató pályán voltak a korábbi évekhez képest is, noha több mint hat éve folyamatos a hazai kiskereskedelem bővülése. Ahogy azt decemberben többször megírtuk, a mostani statisztikák is igazolják, hogy az év végi ünnepek előtt tetőzött itthon a fogyasztói bizalom, és a már novemberben fölfutott vásárlási kedv decemberben is rengeteg pénzt hozott a boltok kasszájába. A szakértők szerint tavaly alapvetően a béremelések húzták a vásárlóerőt, így a belső fogyasztás minden körvonalazódó külgazdasági kockázattal szemben stabilan álló lábát adta a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének, de az is meghatározó volt, hogy a háztartások megélhetését több kormányzati kedvezmény és támogatási lehetőség segíti.

Ajándékláz két hónapig

Karácsony havában meghaladta az előző esztendő ajándékbeszerzési időszakának eredményeit az üzletek, áruházak, plázák, vásárok és webáruházak forgalma, ekkor egészen pontosan folyó áron 1247 milliárd forintért értékesített az országos kiskereskedelmi üzlethálózat és az e-kereskedelem. Ezen összeg 46 százalékát az élelmiszerüzletekben fogyasztották a háztartások. Látható a KSH online pénztárgépek adataiból gyűjtött pontos adataiból, hogy az ünnepek előtti havi növekmény brutálisan magas, 6,7 százalékos volt, ami az előző hónap 6,8 százalékos növekedését követően alátámasztja, hogy nem csupán év közben, hanem az ünnepekre is bőségesen akadt költenivalója a magyaroknak, és a szokásoshoz képest már idejekorán készülni kezdtek az év végi hosszú pihenőidőre.

Az esztendő egészében a boltok tavaly hat százalékkal több terméket adtak el a 2018-ban mért mennyiséghez képest a naptárhatások nélkül kalkulált kimutatás szerint, ennek köszönhetően az étkezéshez szükséges alapanyagok piacán 3,4, az iparcikkek, tartós eszközök, bútor-, műszaki és egyéb fogyasztási termékek üzleteiben 9,2, míg a benzinkutakon hat százalékkal nőtt az értékesítés volumene, vagyis a mennyiségben eladott árutömeg.

Gazdag ünnepi asztal

– Nem számítottunk rá, hogy az élelmiszerek eladásaiban is ekkora lesz a növekmény decemberben. Hiába terhelte infláció a nyersanyagokat, a volumenben mért 4,7 százalékos növekedés arra utal, hogy az év végén is bátran belenyúltak a családok a pénztárcájukba, és gazdag ünnepi asztalt ültek – értékelte a Magyar Nemzetnek a friss jelentést Vámos György, aki szerint immár igazolt, hogy ragyogóan jó év volt a tavalyi a boltok számára. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a gazdaság teljesítménye, a havonta átlagosan tíz százalék fölötti bruttó reálbér-emelkedés és a családtámogatási rendszer támasztotta alá az uniós átlagon felüli forgalmat. Szavai szerint a különféle állami támogatások miatt a háztartások jól jártak egész évben, látszott, hogy folyamatos volt a költések emelkedése, amit erősített a magas fogyasztói bizalom. Utóbbi, illetve a keresetek várhatóan tíz százalékot megközelítő további emelkedése szerinte 2020-ban is erősen megalapozza a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős, stabil kiskereskedelmi bővülést, ami némiképp visszafogottabban, öt százalék körül alakulhat az év egészében.

A GDP megbízható támasza

– A negyedik negyedévi forgalom gyorsulást mutat az előzőhöz képest, vagyis ez a terület erős támasz maradhatott a GDP-növekedéshez. Novemberben megközelítőleg 10,2 százalékos nettó reálbér-növekedést mértek, ez alapvetően ösztönözte a vásárlásokat, illetve az év végén a közszférában is jelentős összegű bónuszokat kaptak kézhez a munkavállalók, amelyek hatását szintén főként a bolti fogyasztás bővülésében lehetett tetten érni – mondta lapunknak a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely kiszámolta: tavaly a 2015-ös havi átlaghoz képest 28,7 százalékkal, míg 2010-hez képest 41,6 százalékkal volt magasabb a forgalom a boltokban.

Csaknem megduplázódott a piac

– Hat és fél éve folyamatosan növekszik és 2019 májusától csúcsosodott a hazai kiskereskedelmi forgalom, ami azt mutatja, hogy az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseinek köszönhetően, a béremelések és a családtámogatási rendszer kiteljesedésével egyre több pénzt költenek az emberek – értékelte az adatokat Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Mint mondta, tavaly kilenc hónapon át havonta átlagosan ezermilliárd forint fölött volt a bolti értékesítés. 2010-hez képest a szektor bővülése több mint 43 százalékos volt, ezzel Magyarország a régiós élmezőnyben foglal helyet, és közel háromszorosan múlja felül az Európai Unió átlagos teljesítménynövekedését.

Bár a munkaerőhiány miatt továbbra is kényes kérdés a bérek várható növekedési üteme, az elemző 2020-ban ugyancsak halvány lassulásra számít, ami nem jelenti, hogy veszteségbe csapnak át az áruházi eredmények, csupán a gyarapodás üteme lesz mérsékeltebb. Úgy vélte, ezzel együtt változatlanul lökést ad a fogyasztásnak az új lakások újabb átadási hulláma, a családvédelmi akcióterv és természetesen a fogyasztói bizalom. Suppan Gergely arra is kitért, hogy nem csupán az üzletekben költöttek a magyarok, hanem a szolgáltatások területén is rekordszerű eredmények születhettek, mivel tavaly a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás, a vendéglátás esetében, de más területeken – így például az újautó-piacon – is átlagon felüli volt a költekezés.

Német Dávid, a K&H elemzője szerint akadnak még lefelé mutató kockázatok az idei évet illetően. Visszafogottabb növekedést eredményezhet a boltokban például az, hogy az elmúlt esztendőkben nagyon sokan már pótolták a válság éveiből elhalasztott drágább eszközbeszerzéseiket, ahogyan a szektor kifehérítését célzó kormányzati lépések jelentős hányada is megvalósult 2019-ben, így az idei évre áthúzódó hatás is kevesebb lehet. A banki elemző szerint az utóbbi időkben a fogyasztási hitelek felfutása is lökést adott a kereskedelemnek, amely szintén kitart még idén, ám hatása ugyancsak visszafogottabban érzékelhető.

Fotó: Bach Máté

Egyre nagyobb hal

A KSH a webáruházak piacán megvalósuló forgalomról is kiemelkedő eredményeket közölt. Rengeteg pénz útja nem látszik a hagyományos áruházakban, mivel a virtuális árukínálatban is megdöbbentően sokan költekeztek tavaly. Az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem a széles körű statisztikai mérés szerint a korábban stabilan 4-5 százalék körüliről immár 7,1 százalékra tornázta fel részesedését a teljes magyarországi kereskedelemből, ami 2019-ben előzőleg nem várt, rohanó ütem szerint volumenben 31 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó szakadatlan javuló trendet.