A boltokban hasznosult a béremelés

Ahogy azt a piac egész évben mutatta, tavaly rendkívüli időszakot produkált a magyarországi kiskereskedelem, a reálbérek nagyarányú erősödése a lakossági vásárlásokban éreztette leginkább a hatását. A statisztikai hivatal 2019. évről szóló összesítése azt mutatja, hogy a családok tavaly a korábbi éveket is jócskán meghaladó lendülettel, mennyiségben hat százalékkal több árucikket vittek haza, minden területen növelték a cégek forgalmát, mind az élelmiszerboltokban, mind az otthonteremtéshez kapcsolódó iparcikk­üzletekben.

Fotó: Bach Máté

Gazdag ünnepi asztal

– Nem számítottunk rá, hogy az élelmiszerek eladásaiban is ekkora lesz a növekmény decemberben. Hiába terhelte infláció a nyersanyagokat, a volumenben mért 4,7 százalékos növekedés arra utal, hogy az év végén is bátran belenyúltak a családok a pénztárcájukba, és gazdag ünnepi asztalt ültek – értékelte a Magyar Nemzetnek a friss jelentést Vámos György, aki szerint immár igazolt, hogy ragyogóan jó év volt a tavalyi a boltok számára. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a gazdaság teljesítménye, a havonta átlagosan tíz százalék fölötti bruttó reálbér-emelkedés és a családtámogatási rendszer támasztotta alá az uniós átlagon felüli forgalmat. Szavai szerint a különféle állami támogatások miatt a háztartások jól jártak egész évben, látszott, hogy folyamatos volt a költések emelkedése, amit erősített a magas fogyasztói bizalom. Utóbbi, illetve a keresetek várhatóan tíz százalékot megközelítő további emelkedése szerinte 2020-ban is erősen megalapozza a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős, stabil kiskereskedelmi bővülést, ami némiképp visszafogottabban, öt százalék körül alakulhat az év egészében.

A GDP megbízható támasza

– A negyedik negyedévi forgalom gyorsulást mutat az előzőhöz képest, vagyis ez a terület erős támasz maradhatott a GDP-növekedéshez. Novemberben megközelítőleg 10,2 százalékos nettó reálbér-növekedést mértek, ez alapvetően ösztönözte a vásárlásokat, illetve az év végén a közszférában is jelentős összegű bónuszokat kaptak kézhez a munkavállalók, amelyek hatását szintén főként a bolti fogyasztás bővülésében lehetett tetten érni – mondta lapunknak a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely kiszámolta: tavaly a 2015-ös havi átlaghoz képest 28,7 százalékkal, míg 2010-hez képest 41,6 százalékkal volt magasabb a forgalom a boltokban.

Csaknem megduplázódott a piac

– Hat és fél éve folyamatosan növekszik és 2019 májusától csúcsosodott a hazai kiskereskedelmi forgalom, ami azt mutatja, hogy az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseinek köszönhetően, a béremelések és a családtámogatási rendszer kiteljesedésével egyre több pénzt költenek az emberek – értékelte az adatokat Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Mint mondta, tavaly kilenc hónapon át havonta átlagosan ezermilliárd forint fölött volt a bolti értékesítés. 2010-hez képest a szektor bővülése több mint 43 százalékos volt, ezzel Magyarország a régiós élmezőnyben foglal helyet, és közel háromszorosan múlja felül az Európai Unió átlagos teljesítménynövekedését.

Bár a munkaerőhiány miatt továbbra is kényes kérdés a bérek várható növekedési üteme, az elemző 2020-ban ugyancsak halvány lassulásra számít, ami nem jelenti, hogy veszteségbe csapnak át az áruházi eredmények, csupán a gyarapodás üteme lesz mérsékeltebb. Úgy vélte, ezzel együtt változatlanul lökést ad a fogyasztásnak az új lakások újabb átadási hulláma, a családvédelmi akcióterv és természetesen a fogyasztói bizalom. Suppan Gergely arra is kitért, hogy nem csupán az üzletekben költöttek a magyarok, hanem a szolgáltatások területén is rekordszerű eredmények születhettek, mivel tavaly a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás, a vendéglátás esetében, de más területeken – így például az újautó-piacon – is átlagon felüli volt a költekezés.

Német Dávid, a K&H elemzője szerint akadnak még lefelé mutató kockázatok az idei évet illetően. Visszafogottabb növekedést eredményezhet a boltokban például az, hogy az elmúlt esztendőkben nagyon sokan már pótolták a válság éveiből elhalasztott drágább eszközbeszerzéseiket, ahogyan a szektor kifehérítését célzó kormányzati lépések jelentős hányada is megvalósult 2019-ben, így az idei évre áthúzódó hatás is kevesebb lehet. A banki elemző szerint az utóbbi időkben a fogyasztási hitelek felfutása is lökést adott a kereskedelemnek, amely szintén kitart még idén, ám hatása ugyancsak visszafogottabban érzékelhető.

Fotó: Bach Máté

Egyre nagyobb hal

A KSH a webáruházak piacán megvalósuló forgalomról is kiemelkedő eredményeket közölt. Rengeteg pénz útja nem látszik a hagyományos áruházakban, mivel a virtuális árukínálatban is megdöbbentően sokan költekeztek tavaly. Az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem a széles körű statisztikai mérés szerint a korábban stabilan 4-5 százalék körüliről immár 7,1 százalékra tornázta fel részesedését a teljes magyarországi kereskedelemből, ami 2019-ben előzőleg nem várt, rohanó ütem szerint volumenben 31 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó szakadatlan javuló trendet.