Eltűnnek a tojóketrecek a szlovák farmokról

A szlovák tojástermelők a napokban azt vállalták, hogy – a mezőgazdasági miniszterrel és a kereskedőkkel kötött megállapodás szerint – 2030-tól felhagynak a ketreces tojótartással, és átállnak az alternatív technológiákra. A döntésnek a fogyasztók minden bizonnyal nem fognak örülni, az átállás ugyanis jelentős drágulást von maga után. A nagy áruházláncok nyomásgyakorlása a magyar termelőkre is kihat, az ágazati szereplők ugyanakkor kitartanak az elmúlt években végrehajtott beruházásaik mellett, és legfeljebb tevékenységük kiegészítéseként gondolkodnak mélyalmos vagy szabadtartásos termelésben.

A betegségek megelőzésében a szárnyasok rácsok mögé zárása előnyösebb más módszereknél Fotó: Éberling András

Nem csak hazánkban nehezedik egyre nagyobb nyomás a tojástermelőkre, a nagy áruházláncok más közép-európai piacokon is igyekeznek kiszorítani kínálatukból a ketreces tartásból származó árukat. A kereskedők törekvései ugyanakkor nincsenek összhangban az ágazatban az elmúlt években végbement fejlesztések irányával. Az európai uniós csatlakozásuk után ugyanis – hazánk mellett a többi érintett tagállamban is – minden tojótartással foglalkozó gazdálkodónak az európai uniós szabványokhoz igazított ketrec használatára kellett átállnia. Mindez nem kis beruházás volt, sokan még ma is az akkoriban a fejlesztésekre felvett hiteleket törlesztik.

Azt már számos alkalommal, több fórumon is hangsúlyozták az ágazati szakemberek, hogy a tojás minősége nem elsősorban a tartás módjától függ, sokkal inkább a takarmányozástól. Az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági feltételekben sem rosszabb a ketreces tartás, mint például a mélyalmos nevelés. Sőt, a különböző betegségek, mint például a szalmonella megelőzésében a ketreces tartás lényegesen előnyösebb az alternatív módszereknél.

Hasonlóan látja ezt Gabriela Matecná szlovák mezőgazdasági miniszter is, ugyanakkor a tárcavezető szerint így is elkerülhetetlen, hogy az országban a ketreces tartásról az alternatív metódusok irányába tolódjon el a tojástermelés. Ennek érdekében a napokban egy 2030-ig szóló memorandumot írt alá a termelőkkel és a kereskedőkkel. A megállapodásban a termelők vállalták, hogy 2030-ig átállnak az alternatív tartásra, a kereskedők pedig ígéretet tettek arra, hogy lehetőség szerint a hazai termelőket részesítik majd előnyben. Az Újszó.com szerint a miniszter elmondta, hogy a következő években igyekeznek forrást találni a termelők ilyen irányú beruházásainak támogatására. Bár a politikus szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az átállás miatt ne tűnjön el a szlová­kiai üzletekből a honi tojás, arra azonban minden vásárlónak fel kell készülnie, hogy a jövőben többet kell majd fizetnie az áruért.

A betegségek megelőzésében a szárnyasok rácsok mögé zárása előnyösebb más módszereknél
Fotó: Éberling András

A drágulás a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetsége szerint is elkerülhetetlen. A termelőket összefogó szervezet már a múlt évben jelezte, hogy egy tízdarabos kiszerelésért a kereskedők átlagosan ötven centtel kérnek többet, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak. Ennél is nagyobb a különbség a szabadtartásos és a ketreces tyúkok tojása között, ott akár az egy eurót is elérheti a különbség, míg a biotojás dobozáért másfél euró­val kell többet fizetni északi szomszédunknál.

Hazánkban egyelőre kitartanak az ágazati szereplők a költséghatékony és biztonságos ketreces tojótartás mellett. A lapunknak korábban nyilatkozó termelők úgy látják, hogy a kereskedők nyomásának engedve a jövőben minden bizonnyal felértékelődik majd az alternatív tartási módok szerepe az ágazatban, teljes átállásra viszont nem számítanak. A legtöbben inkább a termelés diverzifikálásában, azaz minél változatosabbá tételében gondolkodnak, vagyis a már meglévő ketreces termelést egészítenék ki valamilyen más alternatív módozattal. Nem véletlen az óvatosságuk, hiszen a teljes átállással az elmúlt években végrehajtott beruházásaikat teljes egészében elveszítenék.

A vásárlók igényeit viszont a jövőben is szeretnék kielégíteni, ezért azt szorgalmazzák, hogy a fogyasztók szabadon dönthessék el, milyen tojást helyeznek a kosaraikba.