Menteni az épített örökséget

Vannak értékeink, amelyekre büszkék lehetünk, van elkötelezettségünk, hogy ezeket megőrizzük, és vannak eszközeink, hogy mindezt megvalósítsuk – jelentette ki Földváry Gábor, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa a Népi építészeti program jelentőségét és eredményeit bemutató pénteki konferencián. A másfél milliárd forint keretösszeggel meghirdetett programot hamarosan határon túli területekre is kiterjesztik.

Egyre inkább újjáélednek a hagyományos megoldások Fotó: Mirkó István

Egész napos konferenciát szentelt a Népi építészeti programnak a pályázatot egy éve kezelő Teleki László Alapítvány. Az először 2017-ben, 300 millió forintos pilot programként induló kezdeményezés a nagy érdeklődésre való tekintettel mára másfél milliárd forintos programmá nőtte ki magát, amelyben magánszemélyek, önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek pályázhatnak helyi védettségű népi épületek felújítására, rendbehozatalára.

Köszöntőjében Diószegi László, az alapítvány igazgatója örömét fejezte ki, hogy a védett népi épített örökség megőrzésére a kormány elindította a programot, amellyel lehetőség nyílik a múltat átmenteni a jelenbe és a jövőbe. Diószegi László hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a program következő szakaszait miként lehet majd a határon túlra kiterjeszteni.

Földváry Gábor, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa arról beszélt, hogy bár másfél milliárd forint nagy összeg, abból minden egyes házat, pajtát, malmot nem lehet megmenteni, viszont meg lehet őrizni a falu hagyományos közösségéről mesélő épületállományt és helyeket az utókornak.

Szerinte a mai, túlzottan is virtuálissá váló társadalmunkban nagy jelentősége van a kézzelfogható értékmentő kezdeményezéseknek, amilyen a Népi építészeti program.

– Fontos az a közös felismerés, hogy a gazdasági fejlettség irányába tett öles lépteink nem csak a minket körülvevő korszerű infrastruktúra fejlesztésében érhetők tetten. Sok szempontból kivételes korban élünk. Vannak értékeink, amelyekre büszkék lehetünk, van elkötelezettségünk, hogy ezeket megőrizzük, és vannak eszközeink, hogy mindezt megvalósítsuk – fogalmazott Földváry Gábor.

Vukoszávlyev Zorán, az alapítvány programvezetője arról beszélt, hogy a népi épületek kontrasztjai az egyre gyorsuló világnak, miközben szimbólumai egy eltűnő világnak. A II. világháború utáni kollektivizálásra és gyors társadalmi átalakulásra kitérve azt hangsúlyozta, hogy a hagyományos építkezések befejeződésével ezek az építészeti technológiák is kivesztek. Ugyanakkor örömteli, hogy az utóbbi évtizedekben lelki kötődés vagy komolyan felébredő érdeklődés miatt újraélednek ezek a megoldások.

Egyre inkább újjáélednek a hagyományos megoldások
Fotó: Mirkó István

A rendezvényen átadták a Vargha Lászlóról elnevezett népi építészeti díjakat. Életműdíjban részesült Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor eme­ritusa, az ifjúsági díjat pedig a Hild József Építőipari Szakgimnázium Józsa Tamás igazgató vezette alkotócsoportja kapta.