Nem engedi el az MNB a forint kezét

Főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése miatt emelkedett a várakozásoknál jobban az idei januári, egy évre visszatekintő infláció. A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak 2020 első hónapjában, mint egy éve. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb várakozás övezi a jegybank reakcióját, miután a fogyasztói árak éves emelkedése messze meghaladta az MNB inflációs célsávjának tetejét. Mindemellett egyre tarthatatlanabb a forint gyengélkedése is. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnapi nyilatkozatával meg is tette azt az első szóbeli intervenciós lépést, amit már oly régen várt a piac, jelezve, hogy a jegybank célja változott: immár nem szeretne gyengébb forintot látni.

Fotó: Bach Máté

Az MNB alelnöke csütörtöki szűkkörű sajtótájékoztatóján a szóbeli intervenciós elvárásoknak valójában már eleget tett. Nagy Márton általánosságban elmondta, hogy az MNB minden eszközt kész bevetni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a jegybanki toleranciasávba (2-4 százalék közé), 5-8 hónapos távon pedig a jegybanki cél, azaz három százalék közelébe. A további teendőket a márciusi inflációs jelentés fényében határozzák meg.

Emlékezetes, a jegybank immár négy egymást követő héten nem fogadott el ajánlatokat a devizaswap tendereken, ezzel csökkentve a piacon lévő többletlikviditást. Nagy Márton szerint ennek az a célja, hogy mind a bankközi kamat (BUBOR), mind a swap hozamok szintjét megemeljék. Ezzel igyekeznek drágítani a forint elleni spekulációt, ami a hazai deviza folyamatos gyengülését okozta az elmúlt hónapokban.

Mint néhány napja megírtuk, a jegybanki alapkamat már 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll, a bankközi kamatszint jóval kisebb ennél, tekintettel arra, hogy a jegybank úgynevezett nem konvencionális eszközökkel lejjebb szorította, esetenként még a negatív tartományba is, hogy ezzel segítse a gazdaság élénkítését. Ez a kamatszint azonban olyan alacsony, hogy elindította a forint elleni spekulációt: a dollár vagy akár a cseh korona és a lengyel złoty kamata annyival magasabb, hogy a spekulánsok elkezdték forint ellenében az említett devizákat vásárolni.

A forint árfolyama most már túl sokat gyengült, a jegybank célja így a spekulációs folyamat megállítása. Ehhez az szükséges, hogy a bankközi kamatszint tovább emelkedjen, olyan magasságig, ahol már értelmét veszti a forint ellen játszani. Nagy Márton tegnapi nyilatkozatát lényegében szóbeli intervenciónak lehet tekinteni: a spekulánsok innen kezdve tudhatják, hogy a jegybank célja változott, immár nem szeretne gyengébb forintot látni. Ilyenkor nem ritka az a hatás, hogy az eddig nyitott pozíciókat tömegesen zárni kezdik, ami hatalmas keresletet generál a forint pia­cán, így a hazai deviza hevesen erősödni kezd még jóval azelőtt, hogy a bankközi kamatszint jelentősen tovább emelkedne.

Összességében most igen valószínűvé vált, hogy a forint árfolyamának gyengülő trendje megszakad, sőt komolyabb korrekció, visszaerősödés következhet. A forint Nagy Márton nyilatkozata után jelentősen izmosodott: addig mindenkori leggyengébb értékén volt az euróhoz képest 340-en, ez délutánra 337-re módosult.