Nem engedi el az MNB a forint kezét

Főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése miatt emelkedett a várakozásoknál jobban az idei januári, egy évre visszatekintő infláció. A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak 2020 első hónapjában, mint egy éve. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb várakozás övezi a jegybank reakcióját, miután a fogyasztói árak éves emelkedése messze meghaladta az MNB inflációs célsávjának tetejét. Mindemellett egyre tarthatatlanabb a forint gyengélkedése is. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnapi nyilatkozatával meg is tette azt az első szóbeli intervenciós lépést, amit már oly régen várt a piac, jelezve, hogy a jegybank célja változott: immár nem szeretne gyengébb forintot látni.

Fotó: Bach Máté

A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak januárban az egy évvel korábbinál – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A számok legutóbb 2012 decemberében növekedtek az idén januárinál nagyobb mértékben, akkor ötszázalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. Az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázis, míg idén év elején – az amerikai–iráni konfliktus miatt – fokozottabb drágulás következett be. Akadt azonban meglepetés is: a vártnál gyorsabban nőtt az élelmiszerek, valamint a szolgáltatások – azon belül is a postai szolgáltatások – és a szerencsejátékok ára.

A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a jövedékiadó-emelés hatására. Az élelmiszerek a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal, ezen belül a sertéshús 27,6, a gyümölcsök 21,9 százalékkal drágultak. A sertéshús ára 2004 augusztusa óta nem volt ennyire magas. Az üzemanyagok idén januárban 13,5 százalékkal kerültek többe, mint egy éve, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően. A lakbér 10,3, a postai szolgáltatások tarifája 12,1, a szerencsejátékoké 7,3 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára viszont több termék esetében csökkent. Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt, úgynevezett maginfláció négy százalékot ért el januárban a tavaly decemberi 3,9 százalék után. Egy hónap alatt, 2019 decemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal mentek feljebb.

Fotó: Bach Máté

Az infláció év eleji, a jegybanki célsáv tetejét messze meghaladó szintje miatt egyre nagyobb figyelem szegeződik a monetáris vezetés reakcióira. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint ez annál is inkább így van, mert a forint gyengülése egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázatot jelent, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, míg kamatemelésre idén még feltehetően nem kerül sor. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint április–májusra ismét három százalék közelébe süllyedhet a mutató.

Az MNB alelnöke csütörtöki szűkkörű sajtótájékoztatóján a szóbeli intervenciós elvárásoknak valójában már eleget tett. Nagy Márton általánosságban elmondta, hogy az MNB minden eszközt kész bevetni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a jegybanki toleranciasávba (2-4 százalék közé), 5-8 hónapos távon pedig a jegybanki cél, azaz három százalék közelébe. A további teendőket a márciusi inflációs jelentés fényében határozzák meg.

Emlékezetes, a jegybank immár négy egymást követő héten nem fogadott el ajánlatokat a devizaswap tendereken, ezzel csökkentve a piacon lévő többletlikviditást. Nagy Márton szerint ennek az a célja, hogy mind a bankközi kamat (BUBOR), mind a swap hozamok szintjét megemeljék. Ezzel igyekeznek drágítani a forint elleni spekulációt, ami a hazai deviza folyamatos gyengülését okozta az elmúlt hónapokban.

Mint néhány napja megírtuk, a jegybanki alapkamat már 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll, a bankközi kamatszint jóval kisebb ennél, tekintettel arra, hogy a jegybank úgynevezett nem konvencionális eszközökkel lejjebb szorította, esetenként még a negatív tartományba is, hogy ezzel segítse a gazdaság élénkítését. Ez a kamatszint azonban olyan alacsony, hogy elindította a forint elleni spekulációt: a dollár vagy akár a cseh korona és a lengyel złoty kamata annyival magasabb, hogy a spekulánsok elkezdték forint ellenében az említett devizákat vásárolni.

A forint árfolyama most már túl sokat gyengült, a jegybank célja így a spekulációs folyamat megállítása. Ehhez az szükséges, hogy a bankközi kamatszint tovább emelkedjen, olyan magasságig, ahol már értelmét veszti a forint ellen játszani. Nagy Márton tegnapi nyilatkozatát lényegében szóbeli intervenciónak lehet tekinteni: a spekulánsok innen kezdve tudhatják, hogy a jegybank célja változott, immár nem szeretne gyengébb forintot látni. Ilyenkor nem ritka az a hatás, hogy az eddig nyitott pozíciókat tömegesen zárni kezdik, ami hatalmas keresletet generál a forint pia­cán, így a hazai deviza hevesen erősödni kezd még jóval azelőtt, hogy a bankközi kamatszint jelentősen tovább emelkedne.

Összességében most igen valószínűvé vált, hogy a forint árfolyamának gyengülő trendje megszakad, sőt komolyabb korrekció, visszaerősödés következhet. A forint Nagy Márton nyilatkozata után jelentősen izmosodott: addig mindenkori leggyengébb értékén volt az euróhoz képest 340-en, ez délutánra 337-re módosult.