Nyártól lecsap a hulladékhatóság

Megtisztul a hulladékoktól Magyarország, az illegális szemétnek nem lesz többé maradása sem a szárazföldön, sem a vizeinkben. Erről egy újonnan létrehozandó hatóság gondoskodik majd, amely szükség esetén büntetés útján fogja betartatni a jogszabályokat. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv ezen pontjait is kifejtette tegnap az innovációs és technológiai miniszter.

Megelőzzük az uniót: itthon már jövőre sem ehetünk plasztik evőeszközökkel Fotó: Bach Máté

Megelőzzük az uniót: itthon már jövőre sem ehetünk plasztik evőeszközökkel
Fotó: Bach Máté

Továbbra is cél, hogy a villamosenergia-termelés kilencven százaléka karbonmentes legyen 2030-ra. Ehhez elengedhetetlen a nukleáris alapú áramtermelés fenntartása, a napelemes kapacitás meghatszorozása (hat gigawattra), illetve a lignit kivezetése az áramtermelésből. Ha rendelkezésre áll elegendő tiszta áram, úgy az elektromos járművek terjedése is több értelmet nyer, ezért a kisebb, olcsóbb e-autók beszerzését is támogatná a kormány, amely 2022-től csak e-buszok beszerzésére ad majd támogatást a 25 ezer főnél népesebb városokban.

Azok számára, akik a pénzüket befektetnék és egyúttal támogatnák a karbonmentes gazdaság kialakulását, hamarosan zöldállamkötvény áll rendelkezésre. Az így lekötött pénzt az állam garantáltan zöldprojektek finanszírozására fordítja.

Mindössze 21 ország gazdasága növekedett úgy az elmúlt húsz évben világszerte, hogy közben csökkent a széndioxid-kibocsátása, ezek egyike Magyarország – erről Schanda Tamás, a miniszter helyettese beszélt. Az ITM parlamenti államtitkára kijelentette: a karbonmentes gazdaság kialakításakor – amely a magyar kormány vállalása alapján 2050-ig esedékes – négy szempontot tartottak feltétlenül érvényesítendőnek. Ezek egyike, hogy az átmenet költségeit elsősorban a szennyező vállalatokkal, illetve uniós tagokkal kell megfizettetni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Unió következő költségvetésében a felzárkózó országoknak járó kohéziós támogatások rovására finanszírozzák a klímavédelmet. Emellett a zöldgazdaságra való átállás nem emelheti meg a lakossági energia- és élelmiszerárakat. A negyedik szempontban pedig azt rögzítették, hogy a nukleáris alapú energiatermelés nélkül nem oldható meg az áramszektor karbonmentesítése. Kiemelt törekvés továbbá az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaság versenyképességének összehangolása úgy, hogy azok egymást erősítsék.