Nyártól lecsap a hulladékhatóság

Megtisztul a hulladékoktól Magyarország, az illegális szemétnek nem lesz többé maradása sem a szárazföldön, sem a vizeinkben. Erről egy újonnan létrehozandó hatóság gondoskodik majd, amely szükség esetén büntetés útján fogja betartatni a jogszabályokat. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv ezen pontjait is kifejtette tegnap az innovációs és technológiai miniszter.

Megelőzzük az uniót: itthon már jövőre sem ehetünk plasztik evőeszközökkel Fotó: Bach Máté

Július elsejével indul el országszerte az illegális hulladéklerakatok felszámolása – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője. Palkovics László ismertette: a feladat végrehajtásáért az ugyanezzel a dátummal létrehozandó Hulladékgazdálkodási Hatóság felel majd. A szervezetnek feladata lesz az illegális hulladéklerakók felkutatásán és felszámoltatásán túl a büntetés, az ingatlantulajdonosok jogkövető magatartásának kényszerítése, adott esetben az önkormányzatokkal együttműködésben. A továbbiakban pedig meg kell majd előznie az illegális hulladékhalmok ismételt kialakulását.

Az intézkedés annak a nyolc pontnak az egyike, amelyeket a miniszterelnök az évértékelő beszédében is kiemelt vasárnap a Klíma- és természetvédelmi akciótervből. Az Orbán Viktor által felsoroltak részleteiről beszélt tegnap az innovációs miniszter. Ezek között arról is beszámolt Palkovics László, hogy az Európai Unió előírásához képest egy évvel korábban, már 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyagok forgalmazása Magyarországon. Miután a döntés nagyban érinti a piaci szereplőket, már megkezdődtek az egyeztetések a vállalatok képviselői és a kormány között annak érdekében, hogy az átalakulás ne veszteséget generáljon a cégeknél, hanem üzleti lehetőségként használhassák ki. Kialakítás alatt van továbbá az élelmiszeripari üveg-, fém- és műanyagpalackok visszaváltási rendszere. A kormány célja az is, hogy az egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasznosítható cikkek váltsák fel. A vállalkozások ezek fejlesztéséhez, gyártásához támogatásra számíthatnak.

A Magyarországon áthaladó folyók védelmének terve is érinti a műanyagokat, amelyektől – a további hulladékokkal együtt – hamarosan mentesítenék élő vizeinket. A természetvédelmi lépések között szerepel az is, hogy 2021-ig 150 ezer hektár védett területen állítják helyre a vizes élőhelyeket. Az erdők aránya 2030-ra húszról 27 százalékra nő úgy, hogy minden újszülött után tíz fát ültetnek eddig nem fásított területeken.

Megelőzzük az uniót: itthon már jövőre sem ehetünk plasztik evőeszközökkel
Fotó: Bach Máté

Továbbra is cél, hogy a villamosenergia-termelés kilencven százaléka karbonmentes legyen 2030-ra. Ehhez elengedhetetlen a nukleáris alapú áramtermelés fenntartása, a napelemes kapacitás meghatszorozása (hat gigawattra), illetve a lignit kivezetése az áramtermelésből. Ha rendelkezésre áll elegendő tiszta áram, úgy az elektromos járművek terjedése is több értelmet nyer, ezért a kisebb, olcsóbb e-autók beszerzését is támogatná a kormány, amely 2022-től csak e-buszok beszerzésére ad majd támogatást a 25 ezer főnél népesebb városokban.

Azok számára, akik a pénzüket befektetnék és egyúttal támogatnák a karbonmentes gazdaság kialakulását, hamarosan zöldállamkötvény áll rendelkezésre. Az így lekötött pénzt az állam garantáltan zöldprojektek finanszírozására fordítja.

Mindössze 21 ország gazdasága növekedett úgy az elmúlt húsz évben világszerte, hogy közben csökkent a széndioxid-kibocsátása, ezek egyike Magyarország – erről Schanda Tamás, a miniszter helyettese beszélt. Az ITM parlamenti államtitkára kijelentette: a karbonmentes gazdaság kialakításakor – amely a magyar kormány vállalása alapján 2050-ig esedékes – négy szempontot tartottak feltétlenül érvényesítendőnek. Ezek egyike, hogy az átmenet költségeit elsősorban a szennyező vállalatokkal, illetve uniós tagokkal kell megfizettetni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Unió következő költségvetésében a felzárkózó országoknak járó kohéziós támogatások rovására finanszírozzák a klímavédelmet. Emellett a zöldgazdaságra való átállás nem emelheti meg a lakossági energia- és élelmiszerárakat. A negyedik szempontban pedig azt rögzítették, hogy a nukleáris alapú energiatermelés nélkül nem oldható meg az áramszektor karbonmentesítése. Kiemelt törekvés továbbá az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaság versenyképességének összehangolása úgy, hogy azok egymást erősítsék.