Nyűggé válhat az üdülési jog

Még mindig lázban tart több ezer tulajdonost a kilencvenes években tömegével fölvásárolt üdülési jogok körüli mizéria, ami néhány éve alakult ki, amikor a folyamatosan növekvő fenntartási költségek miatt sokan inkább megpróbáltak szabadulni az évtizedekre előre megváltott nyaralásoktól. Külön piac alakult arra, hogy továbbértékesítsék a nyűggé vált üdülési jogokat, ám gyakori, hogy a kiszolgáltatott fogyasztót félrevezetik, és újabb megbízással nemhogy megszabadítanák a tehertől, hanem még nagyobb kötelezettség szakad a nyakába.

Akárcsak a lapostévé, korábban státusszimbólum volt a külföldön vásárolt nyaralási lehetőség is Forrás: Kurucz Árpád

A külföldi vagy hazai üdülőhelyeken ötven-kilencven évre megváltott, az év egy meghatározott időszakában egy hétig vagy tíz napig érvényesíthető, időben megosztott üdülőhasználati jog (time share) megszerzése annak idején egyfajta státusszimbólum volt, a tipikus hazai fürdőhelyeken vagy a tengerparti apartmanokban százezres vételárú fix nyaralás lehetősége becslések szerint ma is negyven-ötvenezer magyar háztartásban van jelen. A többségnek mostanra nyűggé vált a röghöz kötő konstrukció, hiszen a fogyasztók napjainkban a világhálón keresztül már bárhová szervezhetnek utazást, függően az aktuális akcióktól vagy a családtagok érdeklődésétől, és nem ritka, hogy értékben, színvonalban a meglévőnél sokkal jobb lehetőséghez jutnak.

Rengeteg üdülésijog-tulajdonos átverve érzi magát a time share-rel járó pluszkiadások miatt, amelyek csak utóbb derülnek ki, amikor az üzemeltetőktől évente érkezik a szálláshely fenntartásáért fizetendő több tízezer forintos összegekről szóló csekk. Az üdülési jogtól megszabadulni szinte lehetetlenség, bár néhány éve kialakult a time share másodlagos piaca, ahol igyekeznek túladni jogaikon a rászedett magyarok, ám e területen is inkább az átveréseké a főszerep. Tipikus, hogy a tájékozatlan jogtulajdonossal félrevezető tájékoztatás után olyan újabb megbízást íratnak alá, aminek következtében még nagyobb kötelezettség szakad a nyakába.

– Folyamatosan jelentkeznek a megkárosított fogyasztók. Hiába hívjuk fel évek óta a figyelmet arra, hogy ha az üdülési jogot el kívánják adni, ne fizessenek előre és ne mondjanak le előre a jogukról, illetve ne fogadják el a szóban elhangzott tájékoztatást, hanem olvassák át a felkínált szerződést – közölte lapunkkal a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Kiemelték: eleve azt a céget is alaposan górcső alá kell venni, amelyik azt ígéri, hogy megszabadítja a családot a fölöslegessé vált üdülési jogtól.

Akárcsak a lapostévé, korábban státusszimbólum volt a külföldön vásárolt nyaralási lehetőség is
Fotó: Kurucz Árpád

– A vállalkozást ellenőrizni kell a www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalon, ahol látható, hogy van-e folyamatban olyan jogi eljárás, ami vita esetén veszélyezteti az értékesítőnek átadott összeg visszatérítését – figyelmeztetnek. Fontosnak tartják, hogy a fogyasztók soha ne adjanak át előre jutalékot vagy megbízási díjat az eladásért, az ugyanis csak akkor jár, ha teljesült a vállalás. Érdemes fenntartással kezelni, ha a megállapodott összegen túl a cég további befizetéseket kér, ahelyett, hogy a megbízás szerint pénzhez juttatná az eladót – például az ügyintézéssel kapcsolatban sem kérhetők további térítések, azt az értékesítőnek előre vállalnia kell. Nem szabad vakon megbízni az előzetesen szóban kapott tájékoztatás tartalmában sem, inkább össze kell vetni azt az írásbeli szerződéssel, és ha ellentmondás merül fel, semmit nem ajánlott aláírni – akkor sem, ha emiatt sürget az ajánlattevő cég.

A FEOSZ kitért arra is, hogy a cég köteles tájékoztatni az üdülési jog értékesítésének állásáról, és arról is rögtön szólnia kell, ha a vállalt adásvétel sikeresen létrejött. Amennyiben a cég nem tett eleget a szerződésnek, a fogyasztó visszakérheti a megbízási díjat.

Előfordul olyan szerződés is, amely valójában csak marketing-, promóciós vagy egyéb feladatokra, azaz az üdülési jog reklámozására vonatkozik, nem az eladásra – sokan ebbe a csapdába is belesétálnak, mert nem olvassák el az apróbetűs részt. Ráadásul az sem garancia az eladásra, ha a szerződés valóban arról szól, mert gyakori kitétel, hogy a sikertelen próbálkozás után a megbízási díjat ki kell fizetni. Ha a jog tulajdonosa nem elégedett az értékesítővel, indokolás nélkül elállhat vagy felmondhatja a szerződést, ha azt a cég üzlethelyiségén kívül írták alá. – Vita esetén írásban, igazolható módon nyújtsunk be panaszt. Ha a cég nem lelhető fel vagy nem veszi át a küldeményt, szándékosság gyanúja esetén tegyünk rendőrségi feljelentést, mivel büntetőjogi felelősség merülhet fel – húzta alá a FEOSZ.