Az elmúlt hónapokban elképesztő emelkedést produkált a Tesla részvénye: 300 dollárról 900-ra emelkedett, pedig már akkor is igen drágának tűnt a cég teljesítményéhez képest. A befektetők azonban most már csodát várnak az autógyártótól és a cég megalkotójától, Elon Musktól. És miután Elon Musk nemcsak az elektromos autók és akkumulátorok gyártásában, de az űriparban is nagyot alkotott, nevezetesen Space-X nevű cégével megépítette a földre visszatérő, így többször újraindítható rakétát, a befektetők most erre az iparágra is felfigyeltek. Pontosabban nem is csak az iparágra, hanem az olyan elszánt, a szinte lehetetlent megvalósító vállalkozókra, mint amilyen Elon Musk.
Tipikusan ilyennek tekinthető a brit vállalkozó, Richard Branson, aki az elmúlt évtizedekben létrehozta a Virgin cégbirodalmat, amely sokféle üzletágban kezdett működni, többek között média, utazásszervezés, vasúttársaság, légitársaság és távközlési cég is tartozik hozzá. Azonban valamennyi közül talán a legizgalmasabb az űrhajózással foglalkozó cége, a Virgin Galactic. A cég nem is a hagyományos értelemben vett űrhajózással foglalkozik, hanem az úgynevezett szuborbitális, azaz a világűr alsó határát súroló (nagyjából 90-100 kilométer magasságig emelkedő) speciális űrjármű kifejlesztésén és tesztelésén dolgozik. Az ezen való utazásra erős kereslet van, a jómódú leendő utasok 200 ezer dollárt is letesznek azért előre, hogy majd felülhessenek rá, ha már biztonságosan üzemel a jármű.
Fotó: Reuters
Nos, azt még nem látjuk, hogy ez mikor valósul meg, a befektetők azonban máris fellelkesedtek. A cég részvényeit csak tavaly ősszel vitték tőzsdére, és kezdetben mérsékelt volt az érdeklődés, a Tesla-mánia nyomában azonban a Virgin Galactic részvényét is megtalálták: a kezdeti 12 dollárról 7 dollárig süllyedő papírt december közepén kezdték venni, és bő két hónap alatt ötszörösére, 35 dollárig szökött fel az ár, sőt rövid ideig 40 dollár fölött is járt.
A részvénypiacon általánosságban is a mánia jelei mutatkoznak: nem számít a koronavírus, az esetleges gazdasági következmények, sőt általában semmilyen óvatosságra intő hír: a tőzsdeindexek és a vezető részvények rendre újabb és újabb történelmi csúcsokat döntenek. Ez általában a piac tetőzését szokta jelenteni, a mostani esetben azonban a jegybankoknak a piacokat pénzzel elárasztó monetáris politikája miatt nehezebb felmérni, hogy erről van-e szó.
