Új inflációs mutatót hívott életre a Munkástanácsok Országos Szövetsége annak érdekében, hogy pontosabb képet lehessen kapni arról, hogy az átlagjövedelemmel rendelkezőket vagy az az alatt keresőket milyen mértékben érinti az infláció – közölte a szakszervezeti konföderáció.
A Munkástanácsok által számított inflációs ráta tavaly az év egészében 4,1 százalék volt, szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított 3,4 százalékkal. Emlékeztettek: a KSH meghatározása szerint az általuk publikált fogyasztóiár-index a háztartások által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások adott idő alatt bekövetkező átlagos árváltozását méri. Részben módszertani, részben technikai okokból viszont bizonyos vásárlások – például az ingatlan vagy egyes szolgáltatások – nem szerepelnek a fogyasztóiár-indexben, amely az infláció mértékét jelzi. Az árindex mértéke pedig alapvetően befolyásolja a munkavállaló által elkölthető jövedelmet, pénzének valós értékét.
Fotó: Kurucz Árpád
A Munkástanácsok alternatív inflációs rátájának kiemelt célja, hogy reálisabb képet adjon a munkavállalókat érintő pénzromlási folyamatokról, és az segítse a bértárgyalásokat. A mutató jelentősebb mértékben eltérhet a KSH által mért általános inflációs rátától. Ennek oka, hogy az egyes társadalmi csoportok fogyasztási szokásai eltérőek, ezért az inflációs rátát alkotó főcsoportok súlyozása is korrekciót igényel. A konföderáció által számított inflációs ráta alapvetően a KSH statisztikáiból indul ki, amely összesen hét főcsoportot vesz alapul: az élelmiszerek, a szeszes italok, a dohányáruk, a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia, illetve egyéb cikkek, üzemanyagok, szolgáltatások.
