Ágazatspecifikus támogatást várnak Brüsszeltől az európai gazdák

A betegség megfékezését szolgáló korlátozások miatt elsősorban az állattenyésztésben piaci zavarok léptek fel.

Az állattartó gazdák pénztárcája bánhatja az EU négy dél-amerikai országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodását Fotó: Kurucz Árpád

Brüsszeltől várnak segítséget a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került uniós állattenyésztők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján szereplő összefoglaló szerint a járvány terjedésének kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt a az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezeteként működő Copa-Cogeca szerint ágazat-specifikus támogatást kér az Európai Bizottságtól.

A betegség megfékezését szolgáló korlátozások miatt elsősorban az állattenyésztésben piaci zavarok léptek fel. Az iskolák bezárása, a vendéglátás megszűnésével számos értékesítési csatornát vesztettek el a termelők. Az sem enyhített a gazdálkodók helyzetén, hogy a járvány miatti pánikvásárlások során a legtöbben a könnyen elkészíthető élelmiszereket választották, az általános gazdasági bizonytalanság következtében pedig a vásárlások az olcsóbb termékek irányába mozdultak el. Ezért a szervezet szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésén kívül finanszírozott rendkívüli intézkedésekre is szükség van, elsősorban a marhahús-, a tej-, valamint a juh- és kecskehús ágazatokban. Emellett – az EU mezőgazdasági minisztereivel egyetértésben – azt is szorgalmazzák, hogy a KAP-ból finanszírozott, de eddig soha fel nem használt válságkezelő alapot nyissák meg a gazdálkodók előtt. Nem csekély összegről van szó, az erre a célra elkülönített keret évente körülbelül 400 millió eurót, vagyis csaknem 140 milliárd forintot tartalmaz.

A Bizottság eddig 100 milliárd eurós hitelcsomagot hirdetett meg annak érdekében, hogy az európai gazdaság felszínen tudjon maradni a COVID-19 világjárvány idején és azt követően. A mezőgazdasági termelőknek nyújtott legjelentősebb kedvezmény eddig az volt, hogy az uniós közvetlen agrártámogatásokra vonatkozó kifizetési kérelmek határidejét május 15-ről június 15-re hosszabbították. Ezen kívül a megemelték az október közepétől kifizethető előlegek mértékét is. Az úgynevezett közvetlen támogatások esetén a korábbi 50 százalékról 70 százalékra, a vidékfejlesztési források kifizetésénél pedig 75-ről 85 százalékra nőtt ez az arány. A Bizottság az állami támogatási szabályokat is enyhítette. Néhány tagállam, például Görögország és Dánia már jóváhagyta az agrár-élelmiszeripari ágazat célzott támogatását.