Aggódhatnak a kacsatartók

Csupán lélegzetvételnyi szünetet tartott hazánkban a madárinfluenza-járvány, március végi megjelenése óta a kór megállíthatatlannak tűnő gyorsasággal terjed. Két megyében eddig mintegy negyven farmon mutatták ki a betegséget, Csongrádban legutóbb két gazdaságban csaknem 200 ezer kacsa leöléséről kellett döntést hozniuk a hatóságoknak. Az állományok védelmére kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az állattartóknak, a megelőzésre hamarosan pályázati forrást is igényelhetnek az érintettek.

A zárt tartás minden szárnyas esetében fontos Fotó: MTI/Rosta Tibor

Néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy fellélegezhetnek a hazai baromfitartók, hiszen január óta nem találtak újabb madárinfluenzás szárnyasokat az országban, kis szünet után azonban ismét megjelent a komoly gazdasági kárral fenyegető kór a magyar gazdaságokban. A vírust március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsafarmon mutatták ki, azóta pedig gyors ütemben terjed a járvány. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei csaknem negyven gazdaságban találtak madárinfluenzával fertőzött szárnyasokat, Bács-Kiskun megye mellett pedig Csongrádban is igazolták a vírus jelenlétét. Utóbbi megyében március utolsó napjaiban fedezték fel a betegséget, a két, pecsenyekacsa-tartással foglalkozó gazdaságban csaknem 200 ezer szárnyas leöléséről kellett döntést hozniuk a hatóságoknak. Az állatok tüneteket nem mutattak, a fertőzés a szigorított állategészségügyi óvintézkedésként kötelezően előírt mintavételezés alapján derült ki. Arra a kérdésre, hogy a betegség hogyan juthatott be az érintett kacsatelepekre, egyelőre nem tudott választ adni a Nébih, az esetre a folyamatban lévő járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

A zárt tartás minden szárnyas esetében fontos
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Nem először pusztít hazánkban a madárinfluenza, a betegség legutóbb 2016-ban jelent meg az országban. A járvány 2017 tavaszáig tartott, néhány hónap alatt pedig óriási kárt hagyott maga után. A legnagyobb pusztítást épp a betegségre leginkább fogékony víziszárnyas-ágazatban okozta a járvány, a kacsa- és libatartók pedig joggal aggódnak, hogy az idei kitörés is hasonlóan komoly kiesést okoz majd. A járvány terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában tehát az állattartók is érdekeltek. A járványvédelmi intézkedések betartásával a betegség újabb előfordulásának kockázata csökkenthető. A legfontosabb, hogy az állományt zárt körülmények között tartsák a gazdák, ami az állatok etetésére és itatására is vonatkozik. Mivel a kórt elsősorban a vándormadarak terjesztik, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szárnyasok ne találkozhassanak a vadmadarakkal. A járványvédelmi óvintézkedések megvalósítását segítheti az Agrárminisztérium támogatása is. A tárca a Vidékfejlesztési programon belül a sertés- és baromfiágazat részére kétmilliárd forint értékű pályázatot hirdetett. Az április 27-én induló felhívás keretében a járványvédelemhez kapcsolódó, építéssel járó beruházásokra, valamint eszközök, gépek beszerzésére is igényelhető támogatás.