Döntött a Monetáris Tanács: marad az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása.

A Monetáris Tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek márciusban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a március 24-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Ezúttal is leszögezték, hogy az MNB elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása. A döntéshozók ugyanakkor kiemelték, hogy a jelenlegi helyzetben a hatékony monetáris politikai transzmisszió fenntartása szempontjából alapvető a szükséges mennyiségű likviditás biztosítása. A jegybank a pénzpiaci zavarok megakadályozása érdekében összehangolt intézkedéseket hozott, melyek célja, hogy minden gazdasági szereplő – a háztartások, a nem pénzügyi vállalatok, a bankrendszer és a költségvetés – számára egyaránt rendelkezésre álljon a szükséges mértékű likviditás.

Az MNB ennek érdekében kiterjesztette a fedezeti kört a nagyvállalati hitelekkel, valamint napi rendszerességgel 1 hetes futamidejű forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert hirdet meg. A vállalatokkal és a háztartásokkal szembeni törlesztési moratórium az adósok átmeneti nehézségein segít. A tanácstagok megjegyezték azt is, hogy a szükséges mértékű likviditást hosszabb távon az új, fix kamatozású fedezett hiteleszköz biztosíthatja 5 éves futamidőig.

A tanácstagok szerint a szokásosnál is lényegesen bizonytalanabb környezetben felértékelődött az adatvezérelt megközelítés fontossága, ezért elengedhetetlen a járvány gazdasági hatásainak, valamint a beérkező reálgazdasági és pénzpiaci adatoknak a fokozott nyomon követése és folyamatos értékelése. Kiemelték, hogy amennyiben a magyar gazdaság, a pénzügyi rendszer és a társadalom védelme megkívánja, a tanács gyors, célzott lépéseket tesz, szükség esetén kész további célzott likviditásbővítő intézkedéseket hozni.

A gyorsan változó környezetben a gazdaságpolitika feladata a reálgazdasági következmények tompítása, a gazdaság újraindításának megalapozása és a társadalmi kohézió támogatása – írják. Az MNB mandátuma ebben a rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. A jegybank törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz a magyar gazdaság, a pénzügyi rendszer és a társadalom védelme érdekében.

A koronavírus-járvány legyengült állapotban érte a világgazdaságot, a makrogazdasági következmények és azok időbeli lefutása jelenleg csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg – mutat rá a tanács. A globális pénzpiacokat a kockázatkerülés emelkedése és az eladói nyomás erősödése jellemzi. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a világ számos jegybankja lazító lépéseket jelentett be.

A hazai makrogazdasági adatokat a tanács szerint idén várhatóan jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A növekedés 2020 első felében a járvány negatív gazdasági hatásai miatt érdemben lassul, majd a negatív hatások kifutásával és a korábban kieső gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan újra élénkül a hazai növekedés, a munkaerőpiac, a hitelezés és a külkereskedelem.

A hazai fogyasztóiár-index az év első hónapjaiban a régió több országához hasonlóan átmenetileg a jegybanki toleranciasáv fölé emelkedett. Az infláció erős változékonysága a következő hónapokban is fennmarad. Az üzemanyagárak február közepétől tapasztalt számottevő csökkenése következtében azonban a hazai fogyasztóiár-index már márciusban visszatér a toleranciasávba és rövid távon, gyors ütemben a 3 százalékos jegybanki cél alá csökken. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció a testület prognózisa szerint 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.

A 2019. decemberi előrejelzésnél magasabb 2020 eleji infláció a felfelé mutató kockázatok erősödésére utalt, ugyanakkor a koronavírus-járvány megjelenése a gazdasági kilátások teljeskörű újraértékelését tette szükségessé. A járvány terjedése a várható infláció gyors mérséklődését okozza. A monetáris tanács kockázati értékelése is jelentősen megváltozott. A globális koronavírus-járvánnyal megemelkedett az alappályánál is alacsonyabb hazai inflációt és visszafogottabb növekedést eredményező alternatív kockázati forgatókönyvek valószínűsége. A makrogazdasági környezetet gyors változások jellemzik, ami miatt a tanács a kilátásokat folyamatosan újraértékeli – írják a jegyzőkönyvben.

A tanács márciusban a 2020 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon. A fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kiterjesztésével az MNB mintegy 2600 milliárd forinttal növeli a bankrendszer számára potenciálisan elérhető likviditást. Márciusban a teljes jegybanki FX-swap állomány több mint 250 milliárd forinttal, közel 2200 milliárd forintra nőtt. Az intézkedések a koronavírus-járvány pénzügyi közvetítő szektorra gyakorolt hatásainak mérséklését célozzák.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését április 28-án tartja, amelyről május 13-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.