Érdekesen mozgó árfolyamok

A forint árfolyamát már egy-két éve nagy figyelem kíséri a mozgékonysága miatt. A járvány okozta gazdasági felfordulásban azonban néhány deviza sokkal nagyobb kilengéseket produkál. A forint legutóbbi két hónapos teljesítménye ma már átlagosnak mondható a régióban.

A korábban megtörhetetlen norvég korona árfolyama harminc százalékot esett az euróhoz képest Fotó: Ints Kalnins Forrás: Reuters

A koronavírus-járványt megelőzően a forint árfolyama már lefelé araszoló trendet mutatott, amit a koronavírus-járvány okozta válság fel is gyorsított, majd fordulat következett be, komoly erősödéssel. A válság előtt sok, többé-kevésbé stabil valuta ugyancsak megszenvedte a járvány hatásait, némelyik egészen meglepő mozgásokat produkált. Jellemzően erős gyengülés után korrigáltak valamennyit. Vajon melyik hogyan teljesített, a forinttal is összevetve?

Kiindulási pontnak a február közepi állapotot tekintjük, hisz ekkor a pia­cok még egyáltalán nem számoltak a járvány világméretűvé válásával. A forint ekkor 335 volt az euróhoz képest, majd jött a gyors gyengülés közel ­370-ig, ami tíz százalékot jelent, most pedig 355 körüli az árfolyam, ami hatszázalékos leértékelődés a „békeidőkhöz” képest.

Ami a korábban stabil visegrádi valutákat illeti, azokat is megtépázta a járvány. A cseh korona februártól a leg­gyengébb pontig 16 százalékot zuhant, míg most 11 százalékkal áll gyöngébben, mint a járvány előtt. A lengyel zloty mozgása nagyjából hasonló a forintéhoz: kilenc százalék volt a legnagyobb gyengülés, most hét százalékot mértek.

A szomszédos országok közül a horvát kuna és a román lej meglepően stabil volt, két százalékot sem haladta meg a gyengülésük. Az ukrán hrivnya ezzel szemben nagyot zuhant: 17 százalékos volt az értékvesztés a mélyponton, most 11 százalék a járvány alatti gyengülés mértéke. A hrivnya esetében érthető a gyengülés, miután az ország éppen csak kezdett talpra állni egy mély válságból. A lej stabilitása ugyanakkor különös, miután az eleve komoly fizetésimérleg-hiánnyal küzdő ország nem olyan rég a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért.

A korábban megtörhetetlen norvég korona árfolyama harminc százalékot esett az euróhoz képest
Fotó: Reuters

Nagyot estek az olajországok devizái, ami teljesen érthető, hisz az olaj árának összeomlása példa nélküli. Az orosz rubel 27 százalékot zuhant, majd kisebb korrekció után húsz százalékkal gyengébb, mint februárban, a mexikói peso egészen összeesett: értékének harmadát vesztette el – a dollárhoz képest mérjük–, de menet közben 44 százalék mínuszban is állt. Ami érdekes lehet, az a korábban törhetetlen norvég korona: harminc százalékot zuhant az euróhoz képest, de most is 17 százalékkal gyengébb, mint a válság előtt – kétségkívül rendkívül túlértékelt –volt. Itt lehet megemlíteni, hogy egy másik skandináv valuta, a dán korona meg sem mozdult, a befektetők valamiért menedékeszköznek tekintik.

Ami még érdekesség: a három fejlett angol nyelvű ország, azaz Kanada, Ausztrália és Új-Zéland valutái – mindhárom dollár – nagyot zuhantak amerikai társukhoz képest, az ausztrál dollár a mélyponton húsz százalékot. Kétségkívül ezt jelentős korrekció követte: most öt-nyolc százalékkal gyengébb a három pénznem, mint a válság előtt.