Félreértések és hazugságok terjednek az uniós pénzekről

Nincs szó pénzügyi támogatásról, nem érkezik több ezer mil­liárd forintnyi uniós forrás a járványhelyzet kezelésére – cáfolta a témában megjelent híreszteléseket Perényi Zsigmond euró­pai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek. A szakpolitikus leszögezte: a magyar gazdaság az európai szinten is kiemelkedő teljesítményének köszönhetően rendelkezik pénzügyi mozgástérrel, ezért a tartalékait a járvány elleni védekezésre és a gazdaságvédelmi akciótervre tudja fordítani.

„A kormány konkrét válaszokat ad a járványhelyzetre, ellentétben az EB látszatintézkedéseivel” Fotó: Kurucz Árpád

– Hamisak a több ezer milliárd forintnyi, a járványhelyzet kezelésére fordítható európai uniós forrásokról szóló hírek, pénzügyi támogatásról nincs szó – jelentette ki lapunknak Perényi Zsigmond, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Szerinte az Európai Unió járványhelyzetre vonatkozó döntései és összetett működési mechanizmusai nehezen értelmezhetők a közvéleményben, ami arra ad lehetőséget az ellenzéknek és a sajtónak, hogy félremagyarázzák, és a kormány elleni támadásra használják ezeket. A szakpolitikus két tisztázásért kiáltó téma hátterét fejtette ki lapunknak.

Puszta javaslat

– A koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarországra nem érkezik többletforrás az Európai Uniótól – szögezte le az államtitkár. Perényi Zsigmond hozzátette: a valóság az, hogy az Európai Bizottság (EB) csupán koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésre tett javaslatot. – Ahhoz viszont, hogy Magyarországnak többletforrás álljon rendelkezésére, a jelenlegi többéves pénzügyi keret módosítására lenne szükség a tagállamok egyhangú támogatásával. Ilyen javaslatot az EB azonban nem terjesztett elő, így tárgyalás sem volt róla. Még az éves kifizetési ütemterv sem módosul, amit a bizottság rendelete szó szerint is tartalmaz, bár ezt igyekeznek agyonhallgatni az ellenzéki politikusok – magyarázta.

Perényi Zsigmond arra is rámutatott, hogy a magyar kormány konkrét válaszokat ad a járványügyi helyzetre, ellentétben a bizottság látszatintézkedéseivel, amelyet uniós mentőcsomagnak neveznek. – Semmilyen pluszforrásról nincs szó egyik tagállam esetében sem. Ezek az összegek a tagállamoknak a 2014-2020-as időszakra már korábban, hét évre előre megítélt uniós pénzügyi csomagban az utolsó fillérig benne vannak. A brüsszeli javaslat úgy szólt, hogy a még fel nem használt uniós forrásokat fel lehet használni a járvány elleni védekezésre. Ez likviditásban jelenthet segítséget, leginkább azon országoknak, amelyek gazdasága nincs olyan állapotban, hogy kezelni tudják a koronavírus okozta helyzetet – foglalta össze az államtitkár, két fontos tudnivalóra is felhíva a figyelmet. Az egyik az, hogy Magyarországnak – az európai szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítményének köszönhetően – van pénzügyi mozgástere, ezért a tartalékait a járvány elleni védekezésre és a gazdaságvédelmi akciótervre tudja fordítani. A másik pedig, hogy Magyarország a kohéziós forrásokat lekötötte fejlesztésekre, már futó pályázatok, beruházások zajlanak országszerte. – Ezektől a projektektől nem lehet elállni, de erre nincs is szándék – emelte ki a szakpolitikus. Éppen ellenkezőleg: az innovációs tárca a beruházások végrehajtását segítő és könnyítő komplex csomagot jelentett be annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe került projektgazdák is megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket.

„A kormány konkrét válaszokat ad a járványhelyzetre, ellentétben az EB látszatintézkedéseivel”
Fotó: Kurucz Árpád

Előremutató magyar rendszer

Az államtitkár arról is beszélt, mennyire elcsúszott a kohéziós alapokról szóló gondolkodás, vagyis az uniós pénz kontra hazai pénz témája. – Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor megnyitottuk a piacainkat, beengedtük a jelentős versenyelőnyben lévő nyugati vállalatokat, amelyek az erejüknél fogva felvásárolhatták, nehéz helyzetbe hozhatták a tőkeszegény hazai cégeket. A magyar piacon szerzett profitjukat pedig kiviszik az országból. Cserébe az EU segíti a felzárkózást, hiszen mindenki célja egy egységesen erős, versenyképes unió. Ezért még azt is vállaltuk, hogy szabályozott keretek között adunk támogatást a hazai vállalkozásoknak. Vagyis átvettük az állami segítségnyújtás rendkívül szigorú szabályait az EU-tól, ami miatt nem is tehetnek szert versenyelőnyre a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) – mutatott rá az uniós csatlakozáskor kötött megállapodás fonákjára a szakpolitikus.

Perényi Zsigmond magyarázata szerint a jelen gazdasági nehézségek miatt viszont uniós szinten lazítani kellett a szabályokon, hiszen a nyugati tőkeerős cégek is nehéz helyzetbe kerültek. Emiatt – bizottsági döntés alapján – könnyebben és több állami támogatás (adókedvezmény vagy forrás formájában) adható a vállalkozásoknak, összesen az eddigi 200 ezer euró helyett 800 ezer eurónyi, három év alatt. Az EB most technikailag, országspecifikusan is megengedte Magyarországnak, hogy támogassa a hazai vállalkozásokat, amire eddig ilyen mértékben nem volt lehetőség. A támogatás továbbra sem uniós forrás, hanem azt a kormány adja.

Csak hazai forrás

– A bizottsági bejelentés hazai ellenzék által terjesztett olvasata ellenére sem kapnak egyetlen eurócentet sem a hazai vállalkozások Brüsszelből. Mindössze azt engedték meg, hogyha a kormánynak van erre pénze, akkor azt odaadhassuk. Az elmúlt tíz év sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarországnak van erre pénze, és a kormány a munkahelyek megőrzésére, a gazdaság újraindítására is fordítja a forrásokat – fejtette ki az államtitkár. Perényi Zsigmond indoklása szerint a kkv-k versenyképességének javítása terén a kormány jelentős eredményeket ért el, amiket most a járványhelyzet következményeitől meg kell óvni. – Az ország történetének eddigi legnagyobb szabású gazdaságvédelmi akcióterve rövid időn belül reagált a veszélyhelyzet várható következményeire, a célzott intézkedésekkel hatékonyan fogja segíteni a kkv-kat is. Mivel az akcióterv többféle formában jelentős mértékű állami támogatást (adókedvezmény, bértámogatás) nyújtana a bajba jutott ágazatoknak, az állami támogatások eddigi lehetséges mértékének megemelése fontos fejlemény – szögezte le az államtitkár.

Szó nincs segítségről

Az Európai Bizottság április 17-én jóváhagyta azokat a magyar intézkedéseket, amelyek a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a kis- és középvállalkozások, továbbá más piaci szereplők állami támogatásaira vonatkoznak. Ez nem az egyes hírekben megjelent 350 milliárd forint támogatást jelenti. A jóváhagyás alapján emelkedik a de minimis támogatások összeghatára: az eddig három év alatt legfeljebb 200 ezer eurós támogatási összeg helyett 800 ezer eurónak megfelelő összegű támogatás nyújtható egy-egy pia­ci szereplőnek. Emellett az így nyújtott támogatás nem számítandó egybe a korábban nyújtott támogatásokkal, a jövőbeli támogatásokat sem érinti, tehát kifejezetten a válságkezelésre koncentráló, hazai forrásból megvalósuló intézkedéseket segíti.

Kétezermilliárd forint támogatás?

Az EU minden évben előleget utal a tagországoknak az arra az évre tervezett fejlesztések finanszírozásához. Ezzel a beruházások megvalósításának ütemében a tagországok elszámolnak, a fel nem használt forrásokat visszautalják. Az Európai Bizottság úgynevezett koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésre tett javaslatot március 13-án, amit az Európai Parlament jóvá is hagyott. Eszerint az idén nem kell visszafizetni az előfinanszírozásból maradó, fel nem használt összegeket. Ezekkel a forrásokkal a programok lezárásakor kell majd elszámolni. Magyarország 2020-ban 2000 milliárd forint fejlesztési forrást költhet el, ebből 215 milliárd forint előleget már megkapott. A bizottságnak vissza kellene fizetnünk a korábbi előlegekből fel nem használt 300 milliárd forintot, ám ezt most nem kell visszautalni. Így a magyar számlán jelenleg mintegy 515 milliárd forint áll. A EU természetesen kifizeti a 2020-ra tervezett 85 százalékos támogatást a fejlesztésekhez, ami további 1700 milliárd forintot jelent. Az összegekkel később el kell számolni, vagyis arra maga az EB is likviditási segítségként, kamatmentes hitelként tekint.